Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

- 35,I6«§. A fontosabb rudas alapvonalmárő készülékek.

I./ A rudas alapvonalmárő készülékek osztályozása.

Á rudas elapvonalmérő készülékeket a mérés végrehajtásában alkalmazásra kerülő eljárás szerint két nagy csoportba lehet osztályozni. Az else csoportba tartoznak a végi após. illetve véréles mérőrudak, mélyeket használat közoeti az jellemez, hogy a méréshez belőlük,legalább kettő kill (rendesen azonban négyet használunk) toyábüá, hogy a köztük levő közt kontáktusos módszerrel (tolókával, ékkel) kell megmérni. A mérés sémáját a. lb.ábra mutatja. A második csoportba tartoznak a várvonásos mé- rőrudak. amelyekből a mérés alatt csak egy kell, s amelyek nél a kozok mérésére, stabil állványokra helyezett mozgo- szálas mikroszkópok szolgálnak. A mérés sémáját erre az esetre a 16.ábra mutatja.

Az első csoportba sorozható alapvonalmérő készülékek közül ismertetni fogjuk a Borda-félét, a Bessel- félét, a volt cs.és kir.Katonái Földrajzi Intézetét és az .Sinbeck-félét. A második csoportba' tartozók közülBrunner-lbannez-f élét , a Wöödwara-félát és a Repsold-Comstock- félét fogjuk tárgyalni,

2./ A Borda-féle slapvonalmérő készülék.

A 18. század végéről való Borda-féle készülék az alanvonalraérő készülékek fejlődés-történetében fontos szerepét játszik nemcsak azért) mert ez volt az első, minden részletében átgondolva készült ilynemű műszer, de azért is mert a fámtermométerelv bevezetésével és első alkalmazásával új irányt szabott az alapvonalmérő' készülékek fejlődé-; sének, Bánk'nézve azért is nagyjelentőségű, mert összes a- lapvonalainkat egy Borda utánzaté készülékkel mérték. f A Borda-féle készülék a bimetallikus rudas alapvonalmérők közé tartozik.

A mérőszerv alsó részén találjuk a platinából va' ló tulajdonképeni mérjrudat. felül pedig a rézből való "hő mérsékleti segrádrudat" (lb.ábra). A platinarud hossza - ’ homlok lapjai közt mérve - két tóisej azaz 3.898 m. szá- ■■ les.sége 13,5 mm, vastagsága mm vszóval inkább szalagé mint rúd). A kát rúd az egyik végén merev kötésű, a másik végén szabadon dilatálhatnak. A relativ elmozdulás álfáké a platina rúdon elhelyezett,beosztáson olvasható le (néhány ^MMdjnm pontossággal J.

A közok mérésetolókárai történt. A m^réshea annak gyorsítása és pontosságának fokozása #céljáb<51 négyjaé- rŐrudat használtak. A mérőrudaknak a mérés vonalában való közel ví zszintes, szilárd és.-gyors elhelyezésére külön áll