Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)
I. Rész. Országos háromszögelések
- 32,Flexibilis mérőszervek. vagyis szalagok, drótok eseten, tekintettel az a laphos ázásáig végvonásos kijelölésire szintén közökkel merünk. Az erre vonatkozó módszereket a szalag-ás drótmárés részletes tárgyalásakor fogjuk ismertetni. 4, A mérószerveknek irányba állítása. Az alapvonalmérégkor alapvető fontosságú, hogy a mérőszervek (rudak, szalagok, drótok) szabatosad as"alapvonal függőleges síkjában feküdjenek. A szabatosság azt jelentihogy legfeljebb cm-fc kitevő kilengéseket engedhetünk meg. Mivel az alapvonal hossza mindig eléggé tekintélyes, az egyes mérőrudakat az alapvonal végpontján álló teodolittal nem lehet kellő pontossággal a vonalba inteni s azért az alapvonal-mérést megelőzően gondoskodunk arról, hogy az alapvonalon körülbelül 0,5 km távolságban olyan szabatosan megjelölt pontok legyenek, melyek.néhány rom’-re benne vannak az alapvonal függőleges síkjában. Tekintettel a kívánt nagy pontosságra,"a következő eljárást követjük. ‘ « Az alapvonalat előbb műszerrel beintett jel- sőkarőkkal tüzzük ki s erre a kitűzésre támaszkodva, minden 500 m távolságra u.n. iránypadokat helyezünk el. iäzek két bevertj vagy beásott cölöp?e erősített s aZ alapvonalra merőleges íanailóból állanak (11.ábra). A fapáiió szélessége ás vastagsága olyan hogy arra kitűzésre használatos teodolit közvetlenül ráhelyezhető. Az az iránypadokat elhelyezték, akkor az alapvonal valamelyik végpontján felállított teodolittal az egyes padokon kiieloljük az egyenes vonalat szabatos csavar-, vagy szögielzéssel. Az így előállított ponto* azonban még'nem élég jók ezeket még külön vizsgalatnak és javításnak kell alávetni, ha a mm-es pontosságot el^akarjuk érni. A vizsgálat abból áll, hogy minden egyes pontra elmegyünk az elsőrendű mérésre használt teoablittai s azt a padponton gondosan felállítva, többszörös ismétléssel megmerjük ama szöget, amely ez,alapvonal két vég-» pontja és az álláspont Között van. (é). Ha ez a szög, a 12.ábra szerinti értelmezésben véve, zérusnak adódik, akkor a padpont benne van a vonalban. Rendesen azonban nem zérust kapunk, hanem valami V4csi szeget, melynek ivmásodpercben kifejezett értéke e legyen. Sz esetben p' műszeréi1áspont nincs az egyenesben de az attól való - pp' távolsága egyszerűén számítható, nevezetesen pp'=Ap <000, ab c <?" a-t-b C
