Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

— ŰW.~

A flexibilis mérős&erveknek (szala g;oknalg, drótoknak,) hossza £4-100 m közt váltakozik, tanát sokkal hosszabb, mint a mérőrudak s igy komparálásuk nem történhet úgy, mint a raérŐrudaké.

A mérőszalagoknak és mérődró toknak komparálá- sa a már tanulmányozott (komparáit) mérőrudak felhasználásával történik és nődig úgy; hogy 100-400 m hosszú,,, u. n. próba-alanvonalat (kompárator-Mzist) létesitUnk s ezt először a mérőruddal, utána a komparélandó mérőszalaggal, vagy dróttal mérjük végig» A mérőrúd szolgáltatta eredt-' ményből levezetjük a orócaalapvonal hosszúságát s élből és a szalaga illetve Srőtmérés eredményéből megállapítjuk a szalag, illetve drót hosszát. A kompgrálás ilyen végrehajtásának az a nagy előnye, hogy az teljesen olyan körül mélyek közt megy végbe, mint amilyenek kost a flexibilis szervet mérés közien használunk.

3. A méroszervek illesztési hibáinak kiküszöböl ése. Módszerek a közök mérésére

i&érőrudak alkalmazása esetén, az illesztés? hibákat elkerülendő, a mérőrudakat nem ütköztetjük egymáshoz, hanem úrv fektet iük őket. hogy köztük kis közok maradjanak7, amelyek nagyságát aztán alkalmas műszerekkel megmérjük.

A közök mérése történhet:

l.Z tolókával,

Zj ékkel,

3./ mikroszkóppal.

A két elő eljárást véglapos, illetve vég-éles mérőrudak esetén, az utóbbit pedig vlgvonásos mérorud esetén alkalmazzuk..

A tolókéval való mérést—kontaktusos mérés- nek i8 nevezik - 3 Borda-féle alapvonalmérő készüléken találjuk először.

A mérőrúd egyik végén (8.ábra), beosztás előtt mozgó s noniuszos indexszel felszerelt tolókat találunk, melyet hosszanti irányban eltolva, hozzá Útköz-