Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

•repos indexet ^helyeznek e'i { s az utóbbi eltolódása lesz a mértéke a hőváltozás hatására létre-jött hoszszválto- zásnak.

Bimetallikus mérőszerv esetén túl a idonképeni márőrúdnak mindig azt vesszük, amelyiknek a tágulásié- gyűl thatója4 ki se6b, A nagyobb tágulási együtthatójú rabat nőmérsékleti -sagédrudnak~szokás nevezni.’

" c./ A rnérőrndat monométallikusan készítik s a mérés alatt olvadó tiszta jégbe helyezve, állandó hőmérsékleten tartják!

A legjobb eljárások közé tartozik, mert legjobban meghagyunk óva a hőmérsékletváltozés tekintetbevételekor oloTordulő bizonytalanságoktól. Hátrány?,, hogy a mérŐ- rúd a jégtartó edény miatt felette súlyos (áz amerikai Woodward készüléken1 a mérőrúd és a tartány a jéggel együtt 130 kg súlyú/, ámde megfelel berendezésekkel ez a kezelést nem teszi nehézkessé.

b./ A mérőrudat limetallikusan készítik olyan kapcsolattal, hogy a fémrudak táblása ervmást kompenzáld a fcolby-fále ^DefegcI3s~el járás* i/* ábraTH J

két olyan fémet választunk, melyeknek tágulási együtthatója egymástól erősen különbözik (például a bolby-íéle alapvonalmérőn cinket és acélat használtak). A két féinrudat közepükön mereven kapcsolják; a széleik felé szabadon dilotalhatő végeiket kis emelők kapcsolják egymáshoz. Világos. hogy ha

ac _aW t be be' A

ahol tf éc t2 óz egyes fémrudak tágulási együtthatóit jelenti, akkor a e és c' pontok egymástól való távolsága állandóan ugyanaz, n hőmérséklettől nőm függ.

A kompenzációs berendezés hátránya az, hogy csak lassan változó hőmérsékletnél működik szabatosan/* ellenben gyorsan változó hőmérsékletnél felmondhatja a szolgálatot. 'Alkalmazásra került az Indiában használt Colby- f-éle a lapvonal mérő készülékeken,

Flexibilis fémmárőszerv esetén a hőmérséklet •lérés sokkal bizonytalanabb, mint a mérő rudak esetén, mert >z esetben kénytelenek vagyunk a levegő hőmérsékletét elé :’ogadni a szalag, vagy drót hőmérsékletének. Vagyis fel15 pontosságot csak akkor érhetünk el, ha egyenletes hőmérséklet mellett, (borús időben, de még jobb* éjiéi) lérttnfc, továbbát ha olyan fémet használunkt melynek tágu- ási eíyUtrhatőia kicsi. Ilyen fém a legutóbbi években’ elfedozett nikkelacél btvözét, az u.n. invar-fém*B aeÍvnek tágulási együtthatója mintegy 1/10-ed része a latináénak, úgy, hogy invarfémet alkalmazva, teljesen a- égendő, ha annak hőmérsékletét t 1,0 fokra ismerjük.