Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

- 9.~

a pontjeleket (:tokos póznákat, gúlákat:) látjuk,vagyis mintegy 25 ka távolságig. 3 távolságon túl már heliolropot, vagy éjjeli"fényjelzőkét használunk a pontok láthatóvá tételére és beirányozására. Ilyen pontjelzések esetében min^ *dig a túl aid önképen! szögmérés alkalmazandó.

Az Országos háromszögelések felsŐrendü hálózataiban, t.i. a főléncolatokban és az I. rendű háromszöghálózatban mindig szögmérés, az alsórendüekben pedig iránvmérés alkalmazandó:

Az egyszerű szögmérés tu&ralev6leg abból áll,

hogyrirány eseten kiválasztunk (: V-l :) egymástól független szöget s azokat külön-külön megmérjük. 3 módszer nagy előnye hogy a limbus változatlanságát’csak nagyon rövid időre kivánjuk meg, tehát a mérés röntos lesz. Viszont hátránya, hogy csak azok a szögek egyenlő súlyúak, amelyek a mérés közvetlen tárgyai voltak, a belőlük levezetett szögek azonban különböző súlyúak.

Sz utóbbi hátrányon segíteni lehet azáltal, hogy nemcsak a (: V-l ) számú szöget mérjük meg, de az összes szögeket, amit a V irány egymással bezár (:a kiegészítő, szögeket kijárva: j , vagyis - i v(v-i) számú szögöt

teérunk. Az ilyen szögmérést nevezzük /mindeh kombinációban való szögmérés*-nek,

A minden kombinációban való szögmérés az elérhető legnagyobb pontosság mellett az iránymerés. eredményeit nyöjtja mert amint~Iatni fogjuk. a~~ffiérésó eredményekből minden irányra irányérték vezethető le. Azonban ennek a mé- rŐ sljárásnak is ven egy hátránya, mely a számításban érezteti hatását. Nevezetesén a márt szögértékek ugyanazon álló máson egyenlő súlyúak, de a különböző állomásokon, az irányok szama szerint, különböző súlyúak.

Ugyanis, ha valamely állásponton a szögeket min-; den kombinációban mérjük úgyo nagy minden szögre 2 n számú egymástól független és egyenlő megbizhatóságú értéket papunk, úgy hogy végeredményül levezetett szögérték ? súlya ezen asTálloméson nw lesz, ahol v e szóban forgó álláspontból kiágazó irányok számát jelenti.

Bzt a tételt a következőképen igazolhatjuk.

A finden kombinációban való mérés alkalmával bármely szögre ,: (V-l)„; ; érték állapítható meg a mérés eredményéiből, nevezetesen egy értéket szolgáltai aa illető szögr közvetlenül végzett mérés,. (: V-2 ) eriérfet pedig le lehet

vezetni két-két mért ssőg küIÖnbségeként.Példaul az (: 1.2