Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
66 riori középhibájának szokás nevezni, jelezve evvel, hogy ez már csak a mérés után számítható. Az a posteriori középhibában kifejezésre jutnak a szintezés szabályos hibái is, különösen az igazításból, az egyoldalú refrakcio- hatásokból és a léc- és műszersűlyedésekből származók. Minél közelebb van az a priori számítható középhibához, annál jobb a szintezésünk, mert ez azt jelenti, hogy a szabályos hibák hatását alkalmas módszerek használatával kiküszöbölni sikerült. 2. Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintezési eredmények kiegyenlítése. Ha a P és Q pontok magasságkülönbségének meghatározására különböző utakon végzünk szintezéseket, akkor a nyert mérési eredmények különböző súlyúak lesznek. Ha feltételezhetjük, hogy a mérés gondos és szakavatott keresztülvitele a szabályos hibákat a lehetőségig kiküszöbölte, úgy az egyes mérési eredmények súlyai az úthosszú- sággal fordítva arányosnak vehetők. Jelöljük mj, m2,... , mi-vel az egyes mérési eredményeket és Lj, L2,..., Z-i-vel a megfelelő úthosszákat, akkor px = , p2 = 7- ,.. .. p, = j-, ahol c tetszőlegesen felvehető állandó számértéket jelent. A kiegyenlítés „a közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel“ eset szerint végzendő (lásd I. kötet, Hl. fejezet, 19. §. 2. és 4. pont). 3. Zárt vonalon, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezés kiegyenlítése. A szintezés végrehajtásában többször előfordulhat, hogy zárt vonalon szintezünk, vagyis a szintezéssel visszatérünk arra a pontra, amelyből kiindultunk. Ha a mérésünk hibátlan volna, akkor 0 magasságkülönbséget kellene kapnunk, vagyis a zárt vonalon nyert magasság- különbségek algebrai összegének 0-t kell adni. Ámde a mérési hibák miatt csak véletlen esetben kaphatunk 0-t, rendesen valami kis — a mérés pontosságára jellemző — számot kapunk, az ú. n. poligon- záróhibát. Ha a poligon-záróhiba kisebb a megengedett maximális értéknél, úgy kiegyenlítés végzendő. A kiegyenlítés abból áll, hogy a poligon- záróhibát az egyes magasságkülönbségek közt a szintezett úthosszú- ságnak megfelelően elosztjuk. — Vagyis, ha ^ a záróhiba és L a poligon teljes hossza, úgy a kiinduló ponttól L-, távolságra levő P, pontra nyert mi magasságkülönbség megjavítandó értékkel. — A érték nem más, mint a hosszegységre eső javítás.
