Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
46 a második leolvasást befolyásolva, tehát az előzőtől nem függetlenül végezzük. 4. Kettős osztású lécek alkalmazása. A leolvasásbeli durva hibák kontrollja tökéletesebb, ha a lécen két osztást létesítünk úgy, hogy azok egymáshoz képest függőleges értelemben el legyenek tolva (52. ábra). Az eltolódás <5 mértékét nem kerek számúnak választva, a két osztáson való leolvasások egymástól teljesen függetlenek. A két beosztást rendesen a léc két oldalára készítik úgy, hogy a távcsőben egyszerre csak az egyik látható, a második csak a léc átforgatása után észlelhető. Az ilyen léceket reverziós léceknek szoktuk nevezni. A reverziós lécek alkalmazása a legkitűnőbb eljárás egyrészt a leolvasási durva hibák kiküszöbölésére, másrészt a leolvasás pontosságának fokozására. 5. Kettős kötőpontok alkalmazása. Lényege az, hogy minden müszerállásban két-két kötőpontot veszünk, vagyis tulajdonképen egyszerre két szintezést végezünk. Az eljárás nem tartozik a követendők közé, mert ha már két szintezést végzünk, akkor azokat ellenkező értelemben kell végeznünk. A kettős kötőpontok alkalmazása csak akkor indokolt, ha a kettős kötőpontok magasságkülönbsége állandó, például, ha ugyanazon a sarun van két különböző, de állandó magasságú pontjelölés (a 44. ábrán a jobboldali saru ilyen szerkezetű). Ilyenkor minden egyes műszer-állásban kontroliunk lévén a leolvasásokra, az azokban lehetséges durva hibát rögtön felfedezhetjük, őt lők.j ,, Az elsőrendű mérésekben ez az eljárás sem ajánlható, mert a szintező sarun végzett léc-áthelyezések következtében esetleg megváltozhat a kötőpont magassága. 6. Kettős műszer-állással való szintezés. Lényege abból áll, hogy két szomszédos kötőpont magasságát két műszer-állással, vagy egyszerre két műszerrel határozzuk meg. Szintén két, egyirányban végzett szintezést jelent, tehát inkább csak a leolvasási durva hibák felfedezésére jó. A felsőrendű mérésekben már nem használatos; szerephez juthat esetleg a másodrendű szintezési hálózatok mérésekor. 7. Centiméter-mező felezéssel és buborék-leolvasással való szintezés (hollandiai, vagy Cohen Stuart-féle módszer). Alapelve az, hogy a szálat pontosabban tudjuk egy cm mező (legkisebb beosztás-intervallum) közepére állítani, mint leolvasni.
