Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

44

Ha a léc a szintezett ponton nem

áll függőlegesen, de ahhoz a szög alatt hajlik, úgy a lécleolvasás 41 hibája elegendő megközelítéssel a 46. ábra szerint.

l2tg2a

21

Illetve, mivel a rendesen kicsi

szög

Ennek a képletnek a következő számértékek felelnek meg:

Lécferdeség

a

Jl

l = 3,0 m

/ — 4,0m

10'

0,01 mm

0,02 mm

30'

0.1

0,2

"1°

0,5

0,6

1,8

2,4

3°

4,1

5,5

' i

Amint látjuk, az elsőrendű mérésekben a lécet ±30'-re, az alsóbb rendüekben + 7°-ra, a részletmérésekben (hossz- és keresztszelvény) + 2'-ra kell függőlegesen tartani.

Ha a lécet minden segédeszköz ' nélkül, csak szemmértékkel tesszük függőlegessé, úgy az a gondos munka mellett, + 2° körül lesz.

Libellával vagy függővel végezve el a függőlegessé tételt, a ±30' köny- nyen betartható. Régebben szokás volt a lécet leolvasás alatt előre hátra lengetni s kilesni a legkisebb leolvasásnak megfelelő állását. Amint a 47. ábra mutatja, a függőleges állásnak a legkisebb leolvasás felel meg. — A téclengetés csak részletpontokra engedhető meg s csak hegyes vidéken, ahol a szemmérték szerint való függőlegessé tétel felette bizonytalan. Kötőpontokon a léc lengetése 47. ábra. Len%ő léccel való szintezés.

\ < \ \ i

' '

1 1 t 1 1 /

\ i ' \ ' \

/ /

\W

1 1 1 i! f

\ \1

\ !

v\‘

\ \ 1 w\

'V

//

in

l1

\

rf

h___

46. ábra. A lécjerdeség hatása.