Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

33

E rajzon T jelenti a távcsövön levő csapgyűrűk alkotóit, M pedig a csapgyűrük (illetve a távcső) mértani tengelyét.

A vizsgálat és igazítás teljes sémája a következő:

a nélkül

L' nélkül L'-vel

rLIIT (L, T) 1V hiV !J|IM

(^h ) ^v)

(spec. ig. csavar) (ü. cs.)

(Xh,Ky)

L'IV (X\) ezután a fenti négy művelet

ff-val

L' nélkül

a normális állása h IV (ü. cs.)

JIIM (>íh,Xv)

LIIT (XhX)

a normális állása

L'-vel

L'IV

hiV

JIIM

(*v)

(ü. CS.)

" ) jt-rí^h, 54v)

2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása.

A harmadik mintájú, műszereken az L\\J igazítást két lépésben végezzük el: a) az irányvonalat párhuzamossá tesszük a mértani tengellyel (JWM), b) a szintező libella tengelyét párhuzamossá tesszük a talpvonalával, vagyis a csapgyűrűk alkotóival (LWT). Mivel a műszerész a csapgyűrűket úgy készíti, hogy M párhuzamos legyen ÍT-vel, azért e kettős igazítással elértük az irányvonal és libella-tengely párhuzamosságát.

A szintező libellának a talpvonalára való kiigazítását az ismeri módon kell elvégezni.

Az irányvonalnak a mértani tengellyel való parallelé tételét a szálkereszt központosításának szokás nevezni. Vizsgálatakor ráirányítunk valamely jól látható pontra úgy, hogy annak képét a szálkereszt metszéspontjában lássuk (37. ábra).

Most a távcsövet átforgatjuk csapágyában a mértani tengelye körül 180°-ra (ekkor a szálkereszt a 37. ábrán a pontozott helyzetbe jut), vagyis nem központosított szálkereszt esetén azt látjuk, hogy az átforgatás művelete következtében a pont képe lemozdult a szálkereszt metszéspontjáról. A szálkereszt vízszintes és függőleges igazítócsavarjaival a mutatkozó eltérést felezve, a szálkereszt központos helyzetbe kerül s így a 37. ábra. A szálkereszt J párhuzamos lesz M-mel. központosítása.

Oltay, Geodézia IV.

3