Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
29 a nélkül 7-val ÍLIV (Áv) L' nélkül hiV (forgató igazítás) (JIIL (*„,) L'-vel (L'iV (K) ! ez után a fenti [három művelet. <J normális állása hiV (forgató igazítás) L II J (i,), vagy J II L (j«v) . a normális állása L'iV (K) hiV (forgató igazítás) 1 L IIJ (iv) vagy JIIL (xv) 2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása (J II L). L' nélkül L'-vel A szintező libella vizsgálatát elvégzendő, felveszünk két pontot (a 33. ábrán P és Q) egymástól mintegy 50 m távolságra s megjelöl jük őket szintező sarokkal, vagy gömbölyű fejű szögeccsel ellátott cövekkel. E két pont magasságkülönbségét gondosan meghatározzuk magával a megvizsgálandó szintező műszerrel. A magasságkülönbséget nem igazított műszer esetén is helyesen kapjuk, ha a szintezés első két szabályát gondosan követjük. A léctávolság egyenlőségét a távolságnak szalaggal való lemérésével biztosítjuk. Legyen a két pont helyes magasságkülönbsége m. Ha ezt már megállapítottuk, a műszert felállítjuk az egyik ponton (pl. Aén), úgy hogy az objektív széle jusson a P pont függőlegesébe.* Ezt legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy először a szin* Ez az eljárás sokkal helyesebb, mint ha a műszert a P-n túl néhány m-re állítjuk fel s azután a A-t leolvasással állapítjuk meg. Ekkor ugyanis — hogy az esetleges „J nem párhuzamos L“ — a leolvasást észrevehető módon ne ronthassa, a lehetőségig közel kell állani a P-hez, tehát a szálcsövet erősen kihúzva irányíthatunk csak rá. Ha a s?álcső járása nem egészen parallel az irányvonallal, úgy az irányvonal és a szintező libella tengelyének relatív helyzete más lesz a A és más az l leolvasás végzésekor. 33. ábra. Az irányvonal vizsgálata.
