Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

24

Az amerikai műszereken szokásos berendezés a 20. ábrán (17. oldalon) látható. — A buborék két végét láthatóvá tevő prizma csöve a távcsőtől a szemtávolságnak megfelelő távolságra állítható úgy, hogy 'j' egyik szemünkkel a távcsőbe, a

másikkal a buborékot mutató csőbe nézhetünk s így majd nem egyszerre láthatjuk a lécet is, meg a buborékot is.

Ha buborékleolvasással szintezünk, a tükröző berendezések mellőzendők. Ilyenkor a buborék- és lécleolvasások egyidejűségét s az észlelő mozdulatlanságát avval érjük el, hogy a mérést két észlelővel végeztetjük, kik közül az egyik az irányzást és a lécleolvasást, a másik a buborékleolvasást teszi meg.

9. §. A tulajdonképeni szintező műszerek osztályozása.

A szintező műszereket osztályozhatjuk először abból a szempontból, hogy a műszer három alkotó része: a távcső, a szintező libella és az alhidáde milyen kapcsolatban vannak egymással, másodszor, hogy a műszer fel van-e szerelve szintező csavarral és alhidáde-libellával. A távcső és libella kötött, vagy szabad volta szerint öt mintát különböztethetünk meg.

1. minta. A távcső is, a szintező libella is kötött. — E minta vázlatos jelzése

(V,J, L).

30. ábra. Bodola-féle két tükrös vetítő be■ rendezés (oldalnézetben és felül- nézetben).

II. minta. A távcső kötött, a szintező libella szabad. Vázlatos jelzése:

(V, J), L.

III. minta. A távcső is, a szintező libella is szabad. Vázlatos jelzése :

V, J, L.

IV. minta. A távcső szabad, a szintező libella az alhidádéhoz kötött. — Vázlatos jelzése :

(V, L), J.