Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
5 E vizsgálatot elvégzendő, lássuk először is azt, hogy a szintezőműszerrel leolvasott I lécdarab micsoda összefüggésben áll a szintezés ideális alakjában szereplő L értékkel. A szintező műszert felállítva és a távcsövet a lécre irányítva, a mérés azzal kezdődik, hogy a szintező libella buborékját gondosan középre hozzuk. A tárgyalást egészen általános mederben vezetendő, felteszem, hogy J és L nem parallelek (igazítási hibák miatt), tehát e helyzetben, azaz a buborék középre állításakor a J nem lesz vízszintes, hanem azzal valami a szöget zár be (6. ábrü). A távcsőbe nézve, a levegőben mindig bekövetkező fénytörés (refrakció) miatt, a vízszintes szálon nem a léc C pontját látjuk, hanem a D pontot, tehát az / lécleolvasás egyenlő a PD távolsággal. A H-n keresztül rajzoljuk meg a műszerállásnak megfelelő niveau- felületet. Ez a lécet A pontban metszi s így L = ÄP Ennélfogva a L és a l nem azonosak egymással, de L=l—ó ahol «5 = ÄJÖ = ÄB + BC - CD Tekintettel a műszerállásnak a léctől való csekély távolságára (legfeljebb 150 m lehet), úgy a niveaugörbét, mint a refrakciógörbét, teljesen kielégítő megközelítéssel körnek vehetjük. Jelöljük a niveaukör sugarát r-rel, a refrakciókörét pedig r'-vel. Az AB és DC méretek levezetésére egy — a geodéziában különben is gyakran használt — geométriai segédtételt használhatunk fel. 0 körül r sugárral kört rajzolva, a H pontbeli érintő a OH-val a szöget bezáró sugarat B pontban metszi. A 7. ábra szerint ÄB = ÖB-ÖA=—-----r cos a . sinz — 1 — cos a 2 2 r-------COS cl » 6. ábra. A leolvasás összefüggése a niveaufelület- től mért távolsággal. I = PD = r cos a
