Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
IV. Fejezet. A barométeres, vagy fizikai magasságmérés
HMM 1Ö7 egy mért légnyomás értékéből a mérés helyének abszolút magasságát megállapíthassuk. A légnyomás értékeiből csak aránylag közelfekvö pontok magasság- különbségei határozhatók meg, azaz, ha két aránylag közelfekvő helyen, vagyis azonosnak vehető légköri viszonyok mellett, egyidejűleg mérjük a légnyomást és a levegő közepes hőmérsékletét, akkor a nyert értékekből ki lehet számítani a két hely magasságkülönbségét. 46. §. A barométeres magasságmérés alapképletének levezetése. A földfelületnek valami tetszőleges rp földrajzi szélességgel definiált helyén képzeljünk olyan nyugalomban levő prízmatikus (vagy hengeres), függőlegesen álló levegőoszlopot, melynek keresztmetszete a területegységgel (7 m2-el) egyenlő. E légoszlopban m magasságban a légnyomás legyen p, ettől dm magasságra pedig legyen p + dp, vagyis dp jelenti a légnyomásváltozást m magasságban. Ha m magasságban a levegő sűrűsége J, továbbá, ha a nehézséggyorsulás értéke e helyen g,p, m, akkor a dm magasságú és egységnyi keresztmetszetű légoszlop súlya Jg<r,mdm tehát a dp légnyomásváltozás dp = — J gv< m dm..................................1 A légnyomást, zéfus Celsius fok hőmérsékletű és a normális nehézséggyorsulásra vonatkoztatott higanyoszlop mm-ben kifejezett magasságával szokás megadni, vagyis dp = J h g 45°, o dB ahol dB a mm-ben kifejezett higanyoszlopmagasság, gis' .o a nehézséggyorsulás értéke (f = 45° szélesség és 0 magasság mellett, -A pedig a 0°-ú higany sűrűsége, számértékben-AV= 13,596 A dp fenti értékét az 7. egyenletbe írva 13,596 g45°,o dB\= — J dm .........................2 A nehézséggyorsulás tényleges értéke helyett mindig elegendő megközelítéssel vehetjük az ú. n. normális értékét, mely a Clairaut- Helmert-féle képletből számítható. E képlet szerint g<f,,n = g4W 0 (1 — ß cos 2 (f) ^1 — 2 ^ ahol ß az'ú. n. gravitációs együttható, számértéke 0,00264, R pedig a földi ellipsoid középgörbületi sugara.
