Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
erf# - d iflx-WV. /ß tp (% * fo) nősekből le\ 105 Az a-ból, továbbá a és a yb szögekből levezethető a és ds vízszintes távolság s ezekből — kontrollal — a toronymagasság, t. i. illetve m = x' -f d\tg a m = x" + ds tg cc" Beépített területen gyakran nem áll rendelkezésre olyan nagy térség, melyen az előbb említett műveletek elvégezhetők. Ilyenkor az A és B pontokat a Q-val egy függőleges síkban választjuk a 17. ábrának megfelelően. Q 17. ábra. Epületmagasság mérése. Mérési eredmények az A ponton a' és a B ponton a" és x" ; ezenkívül megmérendő az AB — a távolság. A 17. ábra szerint m — x + (d + a) tg a' és m = x" 4- dtg a" E két egyenletből a d kiküszöbölésével m értéke számítható. Az épületmagasság mérése, ha csak lehet, az előbbi eljárással végzendő, mert az a mérésre kontrollt nyújt. 44. §. Közelítő trigonométriai magasságmérési eljárások. A technikai gyakorlatban gyakran előfordul, hogy valami magasság közelítő értékét hamarosan kell megállapítani. Ilyen célra készítettek külön primitívebb műszereket az ű. n. dendro métereket, melyek
