Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
Ha két pont távolsága 400 m-nél kisebb, a magasságkülönbség a következő egyszerűsített képletből számítható: m = h — l-j- d tg a j 41. §. A trigonométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok. A trigonométriai magasságméréseket a technikai gyakorlatban a keletkező képletekkel számíthatjuk: / V. Ha a pontok vízszintes távolsága kisebb 400 m-nél, ő ahol és vagyis m = h — i + dtga Ha a pontok vízszintes távolsága 400 m és 4000 m közt van : d2 log h — 1 + d tg a + (1 — k) . k = 0,13 log r = 6,804743* = 2,83 375 - 10 2r 2 r 3. Ha a pontok vízszintes távolsága 4000 m-nél nagyobb, akkor a magasságkülönbség képlete az előbbi képlettel azonos, ámde a k helyébe az egyidejű mérésekkel meghatározott ú. n. momentán érték Írandó. A simultán mérőmódszer alkalmazásakor a leghelyesebb eljárás az, ha két műszerrel pontosan ugyanazon időben végezzük a mérést. A gyakorlatban azonban rendesen csak egy műszer áll rendelkezésre. Ilyenkor két különböző, de lehetőleg egymásra követő napon- végezzük a két mérést és pedig ugyanazon napszak ugyanazon órájában. A felsőrendű mérésekre szolgáló műszereken a magassági kör rendesen szorzó rendszerű, tehát a magassági szög megmérése több körállásban megismételhető. A trigonométriai magasságmérés megbízhatósága kisebb távolságok esetén (mintegy 500 m-ig): + 0,01 m-re, + 0,10 m-re nagyobb távolságok esetén tehető. * Megfelel Magyarország közép-szélességének, 47°-nak.
