Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
95 a technikai gyakorlat céljaira, az előfordulható legnagyobb távolságok esetén is, a magasságkülönbséget helyesen adja meg.-A képlet alkalmazására nézve megjegyzem, hogy a benne szereplő d érték az ábrának megfelelően értelmezendő, vagyis jelenti a két pont vízszintes távolságát a P pont niveaufelületén. Mivel a vízszintes helyzetet a közép-tengerszínnek megfelelő niveaufeluTeten szokás megadni, azért a koordinátákból levezethető d érték ( 7 + ^^-]-el szorzandó, ahol Mp a P pont tengerszín feletti magasságát jelenti, t pedig a niveaufelület görbületi sugarát a PQ irányban. 40. §. A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a refrakció-koefficiens meghatározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére. 1. A refrakció változósága és annak hatása. A levegő fénytörési viszonyai egyáltalán nem állandók, tehát változó a refrakció koefficiens nagysága is, megfelelően azoknak a változásoknak, amelyek a levegő hőmérsékletében, nyomásában és Összetételében bekövetkeznek. Említettük, hogy a refrakció-koefficiens átlagos értékét először Gauss állapította meg s + 0,1306 nak találta. A későbbi nagy számban végzett vizsgálatok és mérések is ettől csak lényegtelenül eltérő átlagos értékeket eredményeztek. Ha tekintjük amaz egyes értékeket, amelyekből a fenti átlagos értéket levezették, úgy azt találjuk, hogy azok az átlagostól, illetve egymástól tetemesen különböznek. Például Gauss kísérlet sorozatában a k szélső értékei +0,21 és —0,11 voltak, vagyis még negatív értéket is felvettek. r **..... ^ . Mivel a k = ~r — 0 érték azt jelenti, hogy a refrakció vonala egyenes vonal, azért a negatív k érték felülről nézve homorú görbét jelent. A Gauss által talált k — 0,21 érték egyáltalán nem maximális értéke a refrakció-koefficiensnek. A levegőnek, különösen erős fel- melegedésre, vagy lehűlésre bekövetkező hirtelen állapotváltozásai néha abnormálisán nagy koefficienseket eredményeznek. Ilyen abnormális refrakció viszonyok okozzák az alföldi vidéken a délibábot, hegyvidéken pedig ama tüneményt, hogy néha olyan távoli hegycsúcsokat is látunk, amelyek normális viszonyok közt nem láthatók, mert a horizont alatt vannak. A refrakció abnormális értékeitől eltekinthetünk, mert ilyen esetekben mérni nem szokás. A refrakeiónak azonban vannak szabályos változásai is, amelyek közül legfontosabb a napi változása.
