Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
87 c) A hátrametszés kiegyenlítésének menete. Az első teendő a pont közelítő koordinátáinak, továbbá a tájékozási tag közelítő értékének kiszámítása. E célból három egymást kedvezően metsző irányt kiválasztunk s az azokra nyert irányértékekből, továbbá a megfelelő koordinátákból az ismeretes képletekkel, úgy az (?/), (x) értékeket, mint a (z)-ét kiszámítjuk. A második teendő a feltételi egyenletek együtthatóinak számítása s a feltételi egyenletek felírása. A feltételi egyenletek száma ugyanannyi, mint a mért irányértékek száma s a következő alakban írandók fel: ^1 Q1 I + Aj Tj — £ -f- ti K = c2 i + b2 V - £ + h Őn Tj — £ -f- tn A harmadik teendő a normális egyenletek együtthatóinak számítása és a normális egyenletek felírása. Hátrametszés esetén három ismeretlen van s ezért a normális egyenletek száma 3. A normális egyenletek a következők: [pad\ £ + [pah] y + |>ac] £ + [pat] = 0 [pab\ £ + j pbb] y + [pbc] £ + [pbt] = 0 [pác] £ -f- [pbc] y + [pcc] £ -f [pct] = 0 Illetve, ha a súlyok egyformák [aa] £ -f [aú] y + [ac] £ + [at] = 0 [ab] £ + [bb]y+[bc]£ + [bt] = 0 [ac] £ + [6c] y -f [cc] £ + [ct] = 0 A negyedik teendő a normális egyenletek megoldása. Mivel a z mennyiség súlyára szükség nincsen, azért a megoldást úgy, mint az előmetszésnél, kétszer végezzük el; először £, £, y sorrendben (eredmény y, £, £ és pv), másodszor £, y, £ sorrendben (eredmény £, y, £ és pi). A normális egyenletek megoldása után számíthatjuk az ismeretlen mennyiségek legmegbízhatóbb értékeit, nevezetesen *=w+g y-=(y) + y z = (z) + £
