Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
82 A harmadik teendő a normális egyenlet együtthatóinak kiszámítása és a normális egyenletek felírása. A normális egyenletek száma az ismeretlenek számával egyezik meg, tehát előmetszés esetén két normális egyenlet van. A normális egyenletek a következők: [paa] § + [pab] y -f [pat] = 0 1 [pab] § + \pbb\ y + [pbt] = 0 j Illetve, mert a gyakorlatban a súlyok egyenlők egymással [aa] £ + [ab] y + [at] = 0 \ [ab] t + [bb]V + [bt] = 0 \ ahol [aa] = aj2 + a2 2 + . . . + aK2 [aó] = a! + a2 b2 + . . . + an bn [bb] — bj2 + ó2 2 + . . • + bn~ [aí] = alt1 -j- a2t2 + . . . + a„ t„ [bt] = bití + b2 t2 + • . . + bn tn A negyedik teendő a normális egyenletek megoldása. A megoldást, a kiküszöbölő eljárást alkalmazva, először f, y, t sorrendben végezzük el, eredményül y-át, f-t és p,1 -át kapjuk (az utóbbi a második redukált egyenletben az y együtthatója), másodszor pedig y, §, t sorrendben, mikor §-t, y-át és p% -t kapjuk. A § és y újból való számítása számítási ellenőrzésül szolgál. A normális egyenletek megoldása után számítható a y és a x érték, nevezetesen y = :(y) + v x=(x)+§ s ismeretes a y és x mennyiségek px és ps súlya is, mert P* = Pí Py = Pn Az ötödik teendő a legmegbízhatóbb javítások számítása. A és az y kiszámított értékeit behelyettesítjük a feltételi egyenletekbe s számítjuk a ^1 > ^21 • • • t "n értékeket.
