Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
. / \ 71 A hátrametszés alkalmazásakor nagy gond fordítandó arra, hogy a veszélyes kört elkerüljük. Ha a ACB pontokat egyenesekkel összekötjük, ezáltal a síkot 7 részre osztjuk (9. ábra); e részek közül a sraffozott síkrészek (I, III, V, VII) nem tartalmazzák a veszélyes kört, e részekben tehát bátran választhatunk hátra- metszéssel megállapítandó pontot. A nem sraffozott síkrészek már tartalmazzák a veszélyes kört, e részekben már óvatosan kell megvizsgálni, hogy a pont nincs-e a veszélyes körön, vagy annak közelében. Ha esetleg épen a veszélyes körön kellene megállapítani egy további alappontot, akkor előbb segédpont állapítandó meg a veszélyes körön kívül s erre támaszkodva végzendő el a kívánt pont felvétele. 4. A hátrametszés számítása koordinátákból. A hátrametszés általános feladata a következő: Adott három pont A, C, B, az Ya, Xa Yc, Yb, Xb sík koordinátái által. A P pont meghatározására megmértük az a és ß szögeket (6. ábra). Feladat: kiszámítani a P pont Yp, Xp koordinátáit. A számítás az alábbi három részben végzendő el. I. rész. Az AC = a, a BC=b távolságok és a BCA = C szög számítása. 9: ábra. „Veszélyes“ síkrészek hátrametszés esetén.
