Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
63 Az oldalmetszés számítása szintén a háromszögelés számítására vezethető vissza, csak előzetesen ki kell számítani a ß, illetve az a szöget. Az oldalmetszés jó szolgálatot tesz akkor, amikor a megadott alappontok nem mind alkalmasak a műszer felállítására. Jó eredményt akkor nyújt, amikor a P meghatározására szolgáló ARP háromszög közel van az egyenlő oldalú háromszöghöz. 14. §. A háromszögmérés, vagy kis háromszögelés. Az egyetlenegy háromszögre szorítkozó háromszögelést háromszögmérésnek, vagy kis háromszögelésnek nevezzük. Háromszögmérés esetén az ABP háromszögben mind a három szöget (a 4. ábrán a', ß’, /) megmérjük, vagyis a P pontot fölösszámú adattal határozzuk meg. Számítása ugyanúgy történik, mint a háromszögelésé, de a számítást megelőzően a három mért szög kiegyenlítendő. A kiegyenlítés — feltéve, hogy a három mért szög súlya egyenlő, vagyis hogy mind a három ponton ugyanazon műszert, módszert és ismétlési számot használtuk a mérésben — csupán abból áll, hogy az o> = 180° — (a -f ß’ + y) szögzáró hibát a mért szögek között egyenlően elosztjuk. Ha tehát a kiegyenlített értékeket a, ß, y-val jelöljük, akkor 4. ábra. Kis háromszögelés. a = a' ß = ß' + — 3 , . w 7= y H— 3 A további számítás a háromszögelés-számítás már ismeretes sémáján történik. I
