Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
61 4. A háromszögelés eredményeinek összefoglalása. A háromszögelés mérési részének eredményei : a) A háromszögelési pontok megjelölésére és helyének megállapítására vonatkozó rajzok és leírások. b) Az alapvonal-mérés jegyzőkönyvei. c) A szögmérések jegyzőkönyvei. d) A központosítások jegyzőkönyvei. A háromszögelés mérési részeinek eredményei : a) A központosítás-számítás eredményei. b) A kiegyenlítés eredményei. c) A koordináta számítás eredményei. A háromszögelés végeredménye egy koordináta jegyzék, melyben fel kell tüntetni az egyes pontok jelét (számát, betűjét vagy nevét), megjelölési módját, elhelyezésének vázlatrajzát és koordinátáit. IV. FEJEZET. A pontkapcsolások. 11. §. A pontkapcsolások osztályozása. A pontkapcsolások meglévő alappontokra támaszkodva tisztán szögméréssel határoznak meg újabb alappontokat. A pontkapcsolásoknak sok fajtája közül a legfontosabbak : 7. az elömetszés, 2. az oldalmetszés, 3. a háromszögmérés, vagy kis háromszögelés, 4. a hátrametszés. A következőkben a fenti pontkapcsolásokat fogjuk részletesen tárgyalni s utánuk néhány ritkábban előforduló, de esetleg igen jól használható pontkapcsolásról is meg fogunk emlékezni. 12. §. Az elömetszés. Az elömetszés geométriai lényege a következő: Ha adott két pont (A és B) koordinátái által (azaz YA, XA és ya, XB előre ismeretesek), akkor a P pont meghatározott, ha ismerjük az A-nál és a 7?-nél lévő a és ß vízszintes szögeket (1. ábra).
