Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
57 Az e képletekben szereplő távolságok és irányszögek kifejezhe- tők, mint az a és a függvényei, ugyanis például BC=BF sin 6 = AB s-in } sip 6 = a P sin 5 sin 3 sin 5 ahol P az ismeretes hálózati szögekből számítható, tehát ismeretes számértéknek vehető. T ovábbá (BC) (BA) - 2 -4 = (AB) ± 180° — 2 4 = a + p ahol p ugyancsak ismeretesnek vehető számérték. Egészen hasonlóan CD = aQ (CD) = ct+q + vagyis , ^ yD — Oa = a sin a + a P sin (a + p) -f a Q sin (a -f- q) xD — xA = a cos a -f- a P cos (a -f- p) + a Q cos (a 4- q) JÓ. Ha a sinus-összegeket kifejtjük s az egyenletek jobboldalait ren-. dezzük sin a és cos a szerint, akkor a következő egyenletpárra jutunk yD Ha = a (U sin a V cos a)l )/ x„ — xA =@j(U' sin « -f V' cos a)j A. ahol U, V, LT és V ismert adatainkból számítható mennyiségeket jelentenek. E levezetéssel a két ismeretlenre „a“-ra és „a“-ra két egyenletet kaptunk ; ezekből osztással „a“ kiküszöbölhető U sin a -f- V cos a yD — yA U' sin a -\-V’ cos a xD — xA A baloldal számlálóját és nevezőjét cos a-val osztva U tga + V d s innen U’tg a + V' yi> v lg (X xD — xA V U Va Xj, — XA- xA XD V U UtTj«. ei/* + e V \i * ©V + ev* -V ■ho*. *. ©v/'-v* V- *
