Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
54 alapvonal végpontjait szokás kezdő pontpárnak venni, ha pedig a hálózatokat a meglevő felsőrendű hálózatból fejlesztettük, akkor az átvett pontokat vesszük kezdő pontpárnak, feltéve, hogy azok ugyanazon háromszögben vannak. A kezdő pontpár koordinátáinak számításakor külön-külön tárgyaljuk az egyes lehetséges eseteket. xA = q (AB) = a E felvétel alapján a második pont koordinátái az alábbi képletekből számíthatók: ytí = yA + AB sin (AB) — p-\-asina xB = xA AB cos (AB) — q -b a cos a A koordináta-rendszert ilyen esetben célszerűen úgy vesszük fel, hogy az összes hálózati pontok az első síknegyedbe essenek, amiáltal csupán pozitív előjelű koordinátákkal lesz dolgunk. h) Alapvonalat és annak azimutját mértük. Ez esetben előre ismeretesek: 1. az alapvonal a hosszúsága, a) Alapvonalat mértünk, de azimutot nem. Ez a legegyszerűbb eset. A mérnöki gyakorlatban legtöbbször ezzel az esettel van dolgunk. Ez esetben előre ismeretesek: az alapvonal hossza A B — a, továbbá a hálózati szögek kiegyenlített értékei (35. ábra). Ez esetben a koordináta - rendszer teljesen tetszőlegesen választható. Megválasztjuk azáltal, hogy az egyik pont pl. A számára felveszünk teljesen tetszőlegesen két koordinátát, továbbá felvesszük ugyancsak tetszőlegesen az (A B) irányszöget. 35. ábra. Felvétel: