Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
32 koordinátái szerepelnek. Az első kiegyenlítési módot korreláták szerinti, a másodikat koordináták szerinti kiegyenlítésnek nevezzük. A jelen fejezetben a korreláták szerinti kiegyenlítést fogjuk tárgyalni. A koordináták szerinti kiegyenlítést a pontkapcsolások kiegyenlítésekor fogjuk részletezni. A háromszöghálózat kiegyenlítésének kérdését egészen általánosan tárgyalandó, felteszem, hogy a hálózatban pontkapcsolások (előmetszések, oldalmetszések és hátrametszések) is előfordulnak, azaz a hálózatnak vannak olyan oldalai is, amelyek csak az egyik oldalról irányoztattak be. A háromszögelések vázlatrajzaiban az ilyen oldalakat félig kihúzva, félig pontozva jelöljük, míg a mindkét oldalról beirányzottakat teljes vonallal ábrázoljuk. A háromszög hálózat szögei, illetve irányértékei között fennálló feltételi egyenletek számát a hálózat jellemző adataiból képlettel is meg lehet állapítani, ha a hálózatra bizonyos föltevéseket teszünk. E föltevéseink a következők: 1. A háromszöghálózatban csak egy alapvonalat (bázist) mértünk, illetve, ha valami felsőrendű hálózathoz csatlakoztunk, csak egy oldalt vettünk át. 2. Szögmérés esetén a hálózat minden egyes pontján legalább annyi szöget mértünk, mint amennyi az illető pontból kiágazó irányok meghatározására okvetlenül szükséges. (A 21. ábrán vázolt esetet kizárjuk.) 3. Iránymérés esetén a hálózat minden egyes pontján az irányokat, vagy teljes fordulókban, vagy egymással összefüggő csonk'a fordulókban mértük (a 22. ábrán vázolt, össze nem függő csonka fordulókat kizárjuk). 4. A hálózatból elhagyva a csak egyoldalról beirányzott oldalakat, összefüggő idom marad vissza. A hálózat adatai a következők legyenek : p a hálózat összes pontjainak száma, /jj a műszerállásul szolgáló pontok száma, 22. ábra.
