Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
28 Az alsóbbrendű pontok jelölésére a 16. ábrán feltüntetett kőjelek szolgálnak. A köveken a pontokat fémcsap, vagy egyszerű furat jelzi; biztosító jelzésül alagcsö, palack, gázcső stb. szolgálhat, melyet úgy kell elhelyezni, hogy a felső kővel érintkezésben ne legyen. A 17. és a 18. ábrán a magyar országos háromszögelés újabb pontjelzéseit láthatjuk; a 17. ábra az I., II. és III. rendű pontok jelölését, a 18. ábra pedig a IV. rendű pontokét mutatja. A földalatti pontjelzés az előbbinél téglába helyezett ólomcsap, az utóbbinál téglára 025 m ffl ztositóJelzés (alagcsö) 16. ábra. A'sórenaű pontok vegleges megielölése (furatba helyezett pont- jelzővel). karcolt kereszt. A földfeletti részen a pontot keresztvésés (az I., II. és III. rendű pontokon), illetve a gúla csúcsa jelzi. A régebbi felsőrendű pontokon a körülfalazás nincs meg; a föld- 0'25 jehés olomcsappal. 17. ábra. A magyar országos felmérés felsőrendű pontjainak végleges megjelölése. 2'0m <0-25 ► 18. ábra. A magyar országos felmérés IV. rendű ' pontjainak végleges megjelölése. alatti jelzés is primitív, nevezetesen csupán a kő alá öntött salakból áll. A IV. rendű pontokat faoszloppal is jelölik; a faoszlop méretei megegyeznek a kő méreteivel. Ezeken a földalatti jelzés kezdetleges s így ha a földfeletti jelzés megrongálódik, a pont tönkre megy.
