Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
szülte után a gúla csúcsa, a műszerállás és a végleges pontjelölés központos (centrikus) voltára nézve a már ismertetett módon megvizsgálandó s amennyiben nem volna kellően központosítva, akkor az eltérés a mérési eredmények megfelelő megjavításával tekintetbe veendő. Ha a háromszög oldalak nem nagyobbak 3—5 km-nél, akkor a pontok megjelölésére a tokos-pózna (10. és 12. ábra) használandó. A tokos-pózna áll, 1. az lm hosszú s 8X8 cm belvilágú fatokból, 2. a 4 —5 m hosszú póznából, 3. a póznára helyezett fordított tokból. 1 Az alsó fatokot a földbe ássuk s lazább talaj esetén -— az elhelyezés után kövekkel megterhelt — széldeszkákkal látjuk el.' A tokot (11. ábra) 4 cm vastag pallókból csavarjuk össze, s felül is, alul is vasabroncsok rácsavarásával akadályozzuk meg azt, hogy a' nedvesség hatására szét ne essen. A rendesen 7,5 X 7,5 cm keresztmetszetű póznát méteres mezőkkel feketére és fehérre festetjük, ami által az messziről könnyen felfedezhető. A felső tok alsó részén két-két, egymást keresztező deszkát találunk, amelyekre a pont jelét vagy számát szokás feljegyezni. A tok felső részét feketére, a deszkákat fehérre festik, ami a tokos-póznát még inkább feltűnővé és így könnyen észrevehetővé teszi. A póznát a tokból kiemelhetjük s ekkor a műszerrel a tokos-pózna jelölte pont fölé központosán (centrikusán) felállhatunk. A felállás megkönnyítésére a tokot tokfedővel fedjük le, melyen a tok tengelyének megfelelő helyen kiálló csap van. A felállításkor a műszer tengelye a csap fölé állítandó. i,0 n 'I' 3.0m _1______ vy/s /?//?■ 1,0 m 10. ábra. Tokos-pózna méretei. 11. ábra. A tokos-pózna alsó tokjának méretei.
