Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
18 Jellege, hogy kevés háromszöggel térünk át az ab mért alapvonalból az AB fejlesztett alapvonalba, miáltal hegyes szögek jutnak be a hálózatba. E hegyes szögek káros hatását azáltal lehet elkerülni, hogy e szögeket pontosabban — nagyobb mé- g retű műszerrel s több ismétléssel — mérjük. Ateoretikus vizsgálatok és a gyakorlatban nyert eredmények is, a rombuszos hálózatot előnyösebbnek találták, ezért a modern háromszöge4. ábra. Rombuszos alapvonal-fejlesztő hálózat. lésekben Úgyszólván kizárólag ezt a fejlesztési módot használják. A bázisfejlesztő hálózat számítása teljesen önállóan végzendő. A háromszöghálózat számításakor a fejlesztett alapvonal szolgál hálózati alapvonal gyanánt. Ha a háromszögelést nem önállóan végezzük, hanem csatlakozunk vele más meglévő hálózathoz, akkor az alapvonalmérés s vele együtt az alapvonalfejlesztő hálózat is elmarad, mert ez esetben e főhálózatból veszünk át két (esetleg több) pontot. 3. A háromszögelés műveleteinek összeállítása. A háromszögelés célja az, hogy valamely megadott pontcsoportot egymásra vonatkoztatva teljesen meghatározzon. A relatív meghatározás teljes lesz, ha valami — egyébként tetszőleges, de ugyanazon pontcsoportra nézve állandó — koordináta-rendszerben minden egyes hálózati pont koordinátáit meghatározzuk. E végcél elérésére szükséges műveletek részben mérésekből, részben számításokból állnak. A mérés feladata megállapítani: /. az alapvonal hosszúságát, 2. az egyes háromszögek belső szögeinek értékeit. A számítás feladata szintén kettős, 1. a hálózati szögek kiegyen- lítendők, 2. kiszámítandók a hálózati pontok koordinátái.
