Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
XIV. Fejezet. Kisebb felvételek
214 5. ábra. Erdőfelvétel sokszögeléssel és derékszögű koordináta-méréssel. (vagy mérőléc) kell. Koordináta-tengelynek legcélszerűbben az idom leghosszabb átlója veendő (4. ábra). Beépített területen, vagy kilátásbeli akadályok esetén több alapvonal választandó s azok egymáshoz való helyzete gondosan meghatározandó. Tavak, erdők felvételekor is hasonló eljárás követendő (5. ábra). mindama háromszögeket, amelyek ezen oldalról kiindulva határoztalak meg, azaz a )iosszhiba továbbterjedése nagyon kedvezőtlen, A háromszögmérés alkalmasan választotv, kívül fekvő pontokból is elvégezhető. Például, ha egy építmény külső kontúrját kell meghatározni, akkor választunk három (esetleg több) pontot, ezek helyzetét a háromszögoldalak hosszának megmérésével meghatározzuk s aztán a felveendő pontoknak ezektől való távolságait megmérjük úgy, hogy minden pontra legalább két méretünk legyen. A háromszögmérés különösen az épületek felmérésekor használható jó sikerrel (3. ábra). Végrehajtásakor törekedni kell ellenőrző méretekre. A kis felvételek másik tipikus eljárása a derékszögű koordinátamérés. Végrehajtásakor legalább négy jelzőkaró, egy szögkitűző műszer és mérőszalag 4. ábra. Telekfelvétel derékszögű koordináta-méréssel. 3. ábra. Épületek alaprajzának felvétele háromszög- méréssel.
