Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
XII. Fejezet. Fotogrammétria
202 fajta papíron pozitív másolatot állítunk elő. E másolatokon hegyes tűvel kirajzoljuk a vízszintes és a függőleges szálaknak megfelelő egyeneseket. 3. Az egyes fényképeken felkeressük ugyanannak a pontnak két képét s ezeket apró körrel és számmal megjelöljük. Ez a művelet — az ú. n. pointirozás — a legfárasztóbb és a legkényesebb része az egyszerű fotogrammétriának. Gondos keresztülvitele csak akkor lehetséges, ha jól megkülönböztethető (markáns) térszíni pontokról van szó, továbbá, ha az alapvonal végpontjai nincsenek egymástól nagy távolságban. Ezért az egyszerű fotogram- métria csak olyan részletek felvételére alkalmas, melyen ez az előfeltétel ki van elégítve (sziklás hegyvidék). Növényzettel (bokrokkal, erdőkkel) fedett térszínen az egyszerű fotogrammétria a markáns jellegű pontok teljes hiánya folytán — nem alkalmazható. 4. Az egyes fényképeken lemérjük a identifikált pontoknak a vízszintes, illetve a függőleges száltól mért y és x távolságait (7. ábra) s az eredményeket jegyzékbe foglaljuk össze. 5. A A és 5 alappontokat, adataik (koordinátáik) alapján felrakjuk az elkészítendő térkép méretarányában (6. ábra). Ezután az a és a ß szögeket az AB irányra felrakva, megkapjuk a fényképező kamara irányvonalainak mérés alatti helyzeteit. Az irányvonalakra /4-tól, illetve 5-től felrakva a képsíktávolságot — az objektív gyújtótávolságát /-et — megrajzolhatjuk vízszintes vetületben a képsíkok mérés alatti helyzeteit. A képsík projekció vonalára, AT^-től számítva felrakhatjuk az xx és x2 méreteket (ugyanabban az egységben, amiben az /-et rakjuk fel); ezek lesznek a képpontok vízszintes vetü- letei. E pontoknak az /4-val, illetve a 5-vel való összeköttetése két sugarat ad s ezek metszése a P pont képe. A pont magasságát a 8. ábra alapján vezethetjük le. Ha a pont távolsága a müszerállástól már ismeretes (AP), akkor az i/-ból a következő arány adja meg az objektív horizontja feletti magasságot m: AP=y:) m Az m-et — akár számítással, akár szerkesztéssel (az 6. ábrán a pontozott vonal mutatja) — két úton határozhatjuk meg. Nevezetesen számíthatjuk (vagy szerkeszthetjük) mj-et APy f
