Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. Síkgeométriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok
3 Az irányszög értéke 0° és 360° közt lehet, tehát az irányszög bármely szögnegyedbe eshetik. Az irányszög az első szögnegyedben van, ha 0° < a < 90°, az irányszög a második szögnegyedben van, ha 90° <a< 780°, az irányszög a harmadik szögnegyedben van, ha 780° < a < 270°, az irányszög a negyedik szögnegyedben van, ha 270° < a < 360°. 2. A szög definíciója és jelölési módja. Ha valamely pontból két irány ágazik ki, akkor ezek egymással két szöget zárnak be (az 5. ábrán <jf>-t és <p'-öt). Ha a szög csúcspontján állva a szög terébe nézünk, akkor az egyik irány baloldali, a másik jobboldali irány lesz. A cp szögre nézve baloldali az 1. irány, jobboldali a 2. irány; a <jf>' szögre nézve baloldali a 2. irány, jobboldali az /. irány. Ha tehát a szögszárakon megjelöljük, hogy melyik a jobboldali és melyik a baloldali irány, akkor egyértelműleg meg van állapítva, hogy a két szög közül melyikről van szó. \ Ezek szerint a szög nem más, mint a jobboldali irány irányszöge vonatkoztatva a baloldali irányra, mint kezdőirányra. Ez a definíció még általánosítható. Vegyünk fel egy tetszőleges kezdőirányt (6. ábra) s legyen a baloldali irány irányszöge ah, a jobboldalié «j ekkor (p = dj — a„ ami természetesen az előbbi definíciót is magában foglalja, mert ha a6 = 0, azaz, ha a baloldali irány a kezdőirány, akkor: 1*
