Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

V. Fejezet. A sokszögelés (poligonálás)

114

f/n-l — Jjn—2 "4" (ön—2 n- 1 Sín Cín —2 n—l)

Számítási ellenőrzés : yn—\ + (an—j n sin a„_t „) — i]n

§0 (előre ismeretes) x\ = §o + (a0i cos a„i)

x2 — X1 4" (<*12 cos av>)

•*n—1 = Xn—(On—2 n—1 COS «n—2 n—i)

Számítási ellenőrzés: xn-j + (on-i n cos «„-j n) = Sn

A kettősen tájékozott sokszögvonal kiváló előnye, hogy úgy a hosszmérésre, mint a szögmérésre ellenőrzést nyújt, ezért ha csak lehetséges, eszerint az eljárás szerint végezzük el a sokszögelést.

A számítás végrehajtására számpéldát a 116. és a 777. oldalon közölt séma nyújt, melyen egy városi sokszögvonalra vonatkozó számítást találunk. A sémabeli példa végeredményei az alábbiak:

1 í Yj = — 7793,67 m 1- \ Xj= + 45461,35 „

Y4= — 7514,43 m X4 = + 45320,28 „

„ / Y2 = — 7661 83 m { X2= -f 45429,10 „

, j Y5= — 7326,10 m X t X5= + 45490,59 „

7 í Y7= — 7125,79 m '• \ X7= + 45782 42 „

o /Y3= — 7604,60 m \ X3 = + 45395,34 „

ÍYfi=- 7211,29 m Ö- \XC = +45427,23,,

20. §. A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése.

1. A sokszögvonal kezdőpontja hozzáférhetetlen pont.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy kezdőpontnak toronyvagy egyéb magaspontot használunk. Ilyenkor a kezdőponton nem lehet végrehajtani a szögmérést, továbbá nem lehet megmérni az első szakasz hosszúságát.

E nehézséget úgy küzdjük le, hogy közvetett (indirekt) úton határozzuk meg e két mennyiséget, a r/yt és az a01-et.