Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
V. Fejezet. A sokszögelés (poligonálás)
Ill A g értéke adott esetben egyszerűen állapítható meg. Általánosságban megemlíthetem, hogy a mindig egész számú g a következő értékeket veheti fel : — U 0, -f- 7, + 2, + 3 ............... vagyis felvehet bármely pozitív értéket, de a negatív értékek közül csak a —7-et. Ugyanis a [rp\ lényegesen pozitív mennyiség, az a„ b - öa o különbség pedig mindig kisebb 360°-nál, ennélfogva az utóbbiból legfeljebb csak egyszer lehet 180°-ot levonni úgy, hogy pozitív szám maradjon vissza. A 2. egyenlet feltételt fejez ki, melynek a mérés eredményéül nyert szögeknek eleget kell tenniök hibátlan mérés esetén. A mérési hibák miatt azonban az an B — «ao + £ 180° — [</>] meny- nyiség nem lesz egyenlő 0-al, hanem valami kis számmal (o^-vel), amely jellemző a mérés jóságára. «V = an b — aAo + g 180° — |>] A fenti (arf értéket szögzáró-hibának szoktuk nevezni. Ha az (ú,f értéke valami, még megengedett értéknél kisebb, akkor kiegyenlítés végzendő. A kiegyenlítés egyszerűen abból áll, hogy az (ov értéket a mért szögek között egyenletesen elosztjuk. Például, ha {<f \ ) a <j\ mérési eredmény kiegyenlített értéke, akkor (<P,) = <P, +~ n + 7 A kettősen tájékozott sokszögvonal teljes számítása a következő lépésekben végzendő. I. rész Az Ao és az nB irányok irányszögének számítása. cía o = arc tg Vo - Va ^0 £a «n B = arc tg Vb — í/n
