Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
V. Fejezet. A sokszögelés (poligonálás)
101 19. §. A nyílt sokszög-vonallal való sokszögelés esetei. A nyílt sokszög-vonal lehet önálló és lehet meglévő alappontokhoz csatlakozó. Mivel úgy a mérés berendezése, mint a számítás e két esetben más és más, azért e két eset külön-kűlön tárgyalandó. 1. Önálló sokszögelés. Ha a sokszögelést teljesen önállóan — más alappontokhoz való csatlakozás nélkül — végezzük, akkor a sokszögvonal (n + 1) pontjának meghatározására meg kell mérni n oldalszakasz hosszúságát (3. ábra) ^01>^12> • • • •» —i n-et, továbbá (n — 7) számú szöget, tudniillik <Pl, ?2> • • •> ?n-l E mérési eredmények az (n -f- 7) pont relatív helyzetét teljesen meghatározzák, tehát az egyes pontok koordinátái valami felvett koordináta-rendszerben kiszámíthatók. A koordináta-rendszert úgy állapítjuk meg, hogy a sokszögvonal 0 pontjának koordinátáit, továbbá a 01 kezdő-szakasz irányszögét tetszőlegesen felvesszük. A szabadon választott mennyiségek számértékei legyenek , Vöt |o , és “oi A többi pontok koordinátáinak számítását három részben végezzük el.
