Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)

IV. Fejezet. Távolságok meghatározása

62 léc használata esetében jobban vagyunk biztosítva a mérőeszköz hosszú­ságának változatlanságáról, mint mérőszalag használata esetében. 2. A végpont megjelölésének kérdése. Mérőlécek alkalmazásakor a leszorítva tartott teljes mérőléc bizto­sítja a végpont helyzetét. Szalag-méréskor a végpont megjelölésében igen nagy változatos­ság van. A legegyszerűbb fajta szalag-méréskor a végpontot a leszúrt szög jelzi és tartja. A mérés ilyen módon gyorsan hajtható végre. Ámde a végpont-megjelölés e módja lényegesen pontatlanabb mint a lécmérések végpont-jelölése. A végpontnak karcolással, vagy index-saru­val való megjelölése már tökéletesebb, viszont ez a mérés munkáját lassítja. A mérőléc tehát ebből a szempontból is a szalag felett előny­ben van. 3. A mérés gazdaságosságának kérdése. A szalagmérés a maga egyszerű alakjában végrehajtva, gyorsabb, mint a lécmérés, hiszen egy fektetéssel legalább négyszer annyit mérünk, mint a léccel s a mérésben segédkező munkásokat is a szalag fekte­tése kevésbbé fáraszija. Ez a főoka, hogy a gyakorlatban, ha csak le­het, a szalagot alkalmazzák. A szalagmérés gyorsaságát azonban a gyakorlatban sokszor túlbecsülik; az erre vonatkozó kísérletek szerint begyakorolt személyzettel és négy léccel dolgozva, a szalagmérés se­bességét meg lehet közelíteni. Ha pedig ú. n. szabatos (precíziós) sza­lagmérést végzünk, vagyis a szalagot naponta többször komparáljuk, méréskor mérjük hőmérsékletét, kifeszitésekor egyenletes húzó-erőre törekszünk s elhelyezésekor a végpontot gondosan vont karccal, vagy index-sarúnak pontos odahelyezéséve) jelöljük meg, akkor már alig van különbség a szalagmérés és a lécmérés sebessége között. Ami végül a lécnek és a szalagnak a különböző térszínen való alkalmazhatóságát illeti, erre nézve azt kell tekintetbe venni, hogy a szalag a kisebb térszíni egyenetlehségek leküzdésére alkalmasabb, mint a léc, de viszont, ha erősen szaggatott pályáról van szó, vagyis, ha rövid és gyakran előforduló esések és emelkedések vannak a pá­lyán, akkor jó eredményt csak a mérőléccel lehet elérni. 17. §. A közvetlen hosszmérések megbízhatósága. A következőkben hosszúság alatt mindig vízszintes hosszúságot fogunk érteni s a közlendő pontossági adatokat is mindig erre kell érteni.

Next

/
Thumbnails
Contents