Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. Távolságok meghatározása
61 tágulási együtthatója 0,000 004 m pro Celsius fok, vagyis a hosszúság H250 000-td része; ennélfogva 100 hőmérsékletváltozáskor még mindig csak H25 000-tddt\ változik meg. A hőmérséklet okozta hosszváltozás igen lassan megy végbe. A nedvesség okozta hosszúságváltozásra már nehezebb határozott számértéket adni. Tapasztalat szerint szintén igen lassan következik be, különösen ha a léc olajfestékkel többször és gondosan befestett. Egyébként a nedvesség okozta hosszváltozás a léc hőmérsékletének is függvénye. Hildebrand, Stadthagen, Goulier nagyszámú kísérletei szerint a gondosan készült, többször (rendesen háromszor) átfestett mérőlécek a hőmérséklet és nedvesség együttes hatására, azokon a határokon belül, amelyek a hőmérséklet és a nedvesség változásában a gyakorlatban szóba jöhetnek, hosszúságukat átlagban méterenkint 0.3mm-e 1 változtatják meg, a maximális megváltozás pedig méterenkint 0,5 mm. Vagyis az 5m hosszú léc hosszváltozásának maximuma 2,5mm. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a változás csak lassan következik be, rövidebb időre a mérőléc teljesen változatlannak vehető. A mérőszalag hosszúsága a hőmérséklet és a szalagot feszitő erő hatására változik. Az acélszalag tágulási együtthatója : 0,000 01 lm Celsius fokonkint, azaz közel a hosszúság 1/100 OOO-td része, vagyis 100 hőmérsékletvát- tozás esetében már hosszúságának 1/10 OOO-td részével változik. A változás igen számottevő és ha tekintetbe vesszük, hogy a szalag hőmérséklete helyett csak a levegő hőmérsékletét mérjük, tehát nappal dolgozva, csak néhány fokra közelíthetjük meg a hőmérsékletméréssel a szalag valódi hőmérsékletét, úgy világos, hogy az egyszerű szalaggal a szélső esetben sem érhetjük el a lécmérés pontosságát. A szalag kifeszitéséhez szükséges erő a szalagot megnyújtja. A megnyúlás függ a húzóerő nagyságától, a szalag méreteitől és elaszti- citásától, továbbá a szalag felfekvésének körülményeitől. Reinhetz kísérletei szerint egy 20 m hosszú, 0,3 mm vastag szalag, 1 kg húzóerő hatására megnyúlik 0,1 mm-rt\, ha a szalag a földön végig fekszik; 0,3 mm-rt\, ha a szalag a két végén lóg s csak a közepe fekszik; 0,5 mm- rel, ha a szalag szabadon lóg. A normális húzóerő a kísérletek szerint 10kg; az ettől való eltérések, ingadozások 4kg-ra rúghatnak, vagyis minden egyes szalagfektetésben a szalag hossza 0,4, 1,2, 2,0 mm-t 1 változhatik meg. Összefoglalva az eddigi fejtegetéseket, mondhatjuk, hogy a mérő
