Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. Állandó nagyságú szögek kitűzése
27 zendő, mint a szögtüköré; a vizsgálat módja ugyancsak azonos a szögtükörével. A szögprizmát a kitűző szögre nézve igazítani nem lehet; ha nem tűzne ki derékszöget, akkor a szögprizma használhatatlan. Viszont, ha egyszer helyesnek találtuk, többet vizsgálni nem kell, mert a kitűző szögben változás nem következhet be. Az egyszerű szögprizma kiváló előnye használatának egyszerű és kényelmes voltában, továbbá abban van, hogy vizsgálata csak egyszer végzendő el. Hátránya, hogy a két tükrözés és visszaverődés folytán, tekintettel az érkezési szögek kedvezőtlen voltára, sok fényveszteség következik be s ezért a kettős tükrözésü képek fényben szegények; rossz világítás mellett a szögprizma használata a szemet nagyon erőlteti. Hátránya továbbá, hogy meredek irányzásra nem alkalmas, tehát csak sík és mérsékelten dombos vidéken használható. c. A négyszögletű, vagy Wollasfon-féle szögprizma. Vízszintes metszete a szabályos nyolcszög egy negyedrészének felel meg, tehát a szögei sorban 90\ 67,6°, 135\ 67,5'. A 135°-os szögnek megfelelő hasáblapok ezüstözve vannak. A fénysugár útját s az érkező és a kettős törés és tükrözés után távozó fénysugár-szakaszok egymásra merőleges voltát a 31. ábra világosan mutatja. A Wollaston-féle szögprizma előnye, hogy a fény veszteség benne kevés, tekintve, hogy helyes tartásakor az érkező és távozó fénysugarak a felületre majdnem merőlegesek. A gyakorlatban nálunk kevéssé van elterjedve, valószínűleg drágább volta miatt. d. Az öfszöglefű (pentagonéi), vagy Prandfl-féle szögprizma. A Prandtl- féle pentagonál szögprizma voltaképen olyan szögtükör, melynek belseje üveggel van kitöltve. Két lapja egymáshoz 45' alatt hajlik s ezüstözve van. A kettő közti határlap átlát szatlan, hogy a látást zavaró fé- 31 ábra. Sugármenet a Wollaston-féle nyékét kiküszöböljük. A másik szögprizmában. /
