Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. Állandó nagyságú szögek kitűzése
e FD távolságokat s ezeket a G E, illetve H F egyenesekre felrakva megkapjuk a C és D pontokat. Hasonló háromszögek alapján 8. ábra. Egyenes-kitűzés erdőn át. és EC : A E = (a-e): A K FD : A F = (a-e) : AK Ha tehát lemérjük a A E, ÉF és HJ távolságokat is, úgy a EC és a fii a fenti képletekből kiszámítható. III. FEJEZET. Állandó nagyságú (különösen 90°-os) szögek kitűzése* 6. §. A szögkitűzőkről általában. Bár szögek kitűzésére minden szögmérő műszer alkalmas, mégis szerkesztenek és használnak olyan — egyszerű szerkezetű — műszereket is, melyekkel csakis egy bizonyos nagyságú szöget lehet kitűzni. Ugyanis a szögmérő műszereknek meg van ugyan az a nagy előnyük, hogy velük bármilyen szöget ki lehet tűzni, továbbá, hogy a kitűzés nagy pontossággal történhet, de hátrányuk egyrészt a műszer költséges volta, másrészt a kezelés hosszadalmassága. A geodéziai gyakorlat szögkitűzéseiben rendesen megelégszünk kisebb — néhány ívpercet kitevő — pontossággal, de megkívánjuk, hogy a műszer egyszerű (tehát olcsó) s kezelése kényelmes és gyors legyen. Az e követelményeknek megfelelő műszereket nevezzük szögkitűzőknek. Velük csak bizonyos,
