Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A számítás és fontosabb segédeszközei
75 75 218 73b : 38 635 1946 5 = 7X2 Ha az osztás nem hajtható végre maradék nélkül, akkor az osztandó kilencesmaradékának egyenlőnek kell lennie az osztó és a hányados kilencesmaradékainak szorzatával, hozzáadva az osztás maradékának kilencesmaradékát. 57 649 758 : 2435 — 23 675 465 maradék 725 Ez esetben Az osztó kilencesmaradéka : 5 A hányados „ 2 A maradék „ 5 Az osztandó „ 6 Az osztó és a hányados kilencesmaradékainak szorzata 10, azaz 9-et elhagyva 1, a maradéké 5, az összeg 6, ami csakugyan egyezik az osztandó kilencesmaradékával. u-edik hatványra emeléskor az alapszám kilencesmaradékának n-edik hatványa egyenlő az eredmény kilencesmaradékával. Például = 144 kilencesmaradék 3'2 = 9 Négyzet-gyökvonáskor a gyök alatti mennyiség kilencesmaradéka egyenlő a gyök kilencesmaradékának négyzetével, hozzáadva a maradék kilencesmaiadékát. A kilencespróbához hasonlóak a tiz*negyes- és a százegyespróbák. Teljes biztosságot sem ezek, sem a kilencespróba nem nyújt, mert számeltolások, felcserélések iránt közömbösek. 25. §. Táblázatok. 1■ A táblázatokról általában. A számitásokat megkönnyithetjtik, ha a gyakran használatos függvények összetartozó értékeiről táblázatokat készítünk. Legegyszerűbb az egyváltozós függvény táblázatos előállítása. A változó (az argumentum) helyébe egymásután kerek egész számokat
