Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
51 A normális egyenletek az együtthatókra nézve szimmelriás felépítésűek ; az aláhúzással is megjelölt diagonális tagoktól felfelé és balra, illetve lefelé és jobbra álló tagok együtthatói egyformák. A diagonálisban álló tagok együtthatói mind pozitív számok, a többiek lehetnek negatívok is, pozitivok is. A normális egyenletekben csupán a korreláták szerepelnek; belőlük a ka, kb, .. ., kf számértékei kiszámíthatók. Az igy nyert korrelá- tákat a korreláta egyenletcsoportba helyettesítve, abban csupán a X értékek maradnak ismeretlenek, tehát azok belőlük kiszámíthatók. A A-ák ismeretével a megbízhatóság mérlegelésére szolgáló középhibák is kiszámíthatók, Ugyanis az egységsúlyú eredmény /i0 középhibája kiszámítható az alábbi képletből s ennek ismeretével az egyes x, , x-i,. . . , x„ értékek középhibái az alábbi képletekből számíthatók Ha a X, , X ,... , XD egymástól függő ismeretlenekre az /, , 1.2 , . .. , /„ mérési eredményeket kaptuk pt , ppn súllyal, akkor a kiegyenlítés számszerű végrehajtása, az alábbi sorrendben elvégzendő műveletekből áll. a. Felírjuk lineáris alakban a feltételi egyenleteket: fi ^1 -\~ft + • • • rf . b. A feltételi egyenletek a, b, . .., f együtthatóiból kiszámítjuk a normális egyenletek együtthatóit s felírjuk a normális egyenleteket. 4. A hiegyenlítés menete. aL Xt + a, X, -j- • ■ bl Xl -f- b, X, -j- • ■
