Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
II. Fejezet. Mértékek és mértékegységek
10 ellipszoid térfogatával, vagy a három tengely számtani középarányosé- nak vesszük, azaz R = aJra+b_ 6370291 m, O mikor is a gömb felülete azonos lesz az ellipszoid felületével. A legtöbb gyakorlati esetben elegendő, ha a gömb sugarát R — 6 370 000 m-nek választjuk. 11. FEJEZET. Mértékek mértékegységek. 10. §. A hosszmérésről és a szögmérésről általában. A helymeghatározás mérőmüveleteitvégeredményben mindig hosz- szak és szögek megmérésére vezethetjük vissza. A helymeghatározásban a hosszúságra vagy a vízszintes, vagy a magassági helyzet meghatározáséban van szükség s ezért csak vizszin • tes, illetve csak függőleges hosszak szerepelnek. A vízszintes mérésben két pont távolsága alatt mindig a vízszintes vetületeknek a legrövidebb ivhosszu görbén mért távolságát — tehát vízszintesen mért hosszúságot — kell érteni. Úgyszintén a pontok összeköttetése által nyert, idom területe alatt is, mindig a vizszintes vetület területe értendő. Ha tehát télplf, vagy hirtnk fplvétp] a célunk, akkor a kimutatandó terület nem a valóságos, a térszínen mért terület, hanem annak vetülete a vizszintes síkra. A telekkönyvben szereplő területadatok mind a vizszintes projekcióra vonatkoznak. A térszínen mért területek megmérése igen nagy mérő munkát kívánna, ámde erre szükség nincs, mert a föld termőképessége s a telek beépítésre való kihasználása a vizszintes vetület nagyságától függ. A hosszúságok mérésekor vagy a mérést kell úgy berendezni, hogy az a vizszintes távolságot adja, vagy az eredményt kell megfelelően javítani. A mérendő szögek síkjai nem tetszőlegesek A geodéziában csupán vízszintes, illetve magassági szögek mérendők, azaz olyanok, amelyek-
