Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. A helymeghatározás és alapfogalmai
6 5. §. Középtengerszin. Niveaufeiület végtelen sok van. Kérdés, vájjon ezek közül nem jelöl-e ki maga a természet egyeJUjnelyül—ztá4M~kö'i&rr-egfséges~-alap- felületnek lehetne használni az egész világon ?_ \ A nyugalomban levő tengerszinnek megfelelő niveaufeiület jöhetne e szempontból szóba, azonban ez fizikailag nincs meg. A tenger szine állandóan mozgásban van részben kozmikus, részben atmoszferiális, részben fizikai behatások folytán. Az első okozza a tengerjárást (apályt és dagályt), a második a hullámzást, a harmadik az áramlásokat. A nyugalomban képzelt tengerszin tehát csak fikció, fizikailag meg nem állapítható. Ezért a priori le kell mondani az egész földre nézve egy- séges_ alapjefulet alkalmazásáról. A nyugalomban levő tenger szintje nem állapítható meg, azonban egyes,,partmenti helyeken megmérhető a középtengerszin. Yareográ fokkal bizonyos helyeken évek hosszú során löíyTönősan mérik a vizszin magasságát s a nyert sorozatból levezetett számtani közép adja meg az illető hely középtengerszinét. A különböző helyen észlelt középtengerszinek nem lehetnek ugyanazon niveaufelü- leten, vagyis magasságkülönbségeik nem O-ak, ámde eltéréseik kicsinyek, legfeljebb egy-két deciméter nagyságúak. Hogy a középtengerszinek nem lehetnek egy magasságban, amellett sok érv szól. Elsősorban is a különböző tengerek különböző só- tartalmuak és különböző hőmérsékletűek, tehát sűrűségűk mérhetően nem egyforma; ez a körülmény hozza létre az ismeretes áramlásokat (Golf-áram. Labrador-áram stb.). Áramlás (folyás) pedig esés, azaz magasságkülönbség nélkül nem lehetséges. Másodsorban a meteorologiai észlelések szerint a különböző helyeken a tengerszinben az átlagos légnyomás nem egyforma, már pedig minden mm eltérésnek, tekintve hogy a higany mintegy 73-szor súlyosabb a víznél, 13 mm magasságkülönbség felel meg, tehát a közép- vizszineknek egymástól ennyiben kell eltérniök. Közvetlen méréseket is végeztek a középvizszintk magasságkülönbségének megmérésére. Ilyen mérések eredményeit mutalja az alábbi táblázat. . . il Magassag az Középvizszin amsierdami közép; vizszin felett Az Északi tenger középvizszine Amsterdamnál 0,00 Az Adria „ ti Tiiestnél — 0,20 Az Északi n ti Ostendénél — 0,15 A Földközi „ r* Marseillenél + 0,07 A Földközi Genuánál-f 0,02
