A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
4 A mi a hosszanti szelvény magassági adatait illeti, ezek a Duna mentén elhelyezett elsőrendű alappontokra vonatkoznak, melyi k t< ngerszintfölötti magasságát a m. kir. Országos Vízépítési Igatgatóság vízrajzi osztálya 1894-1895* években végrehajtott magasságmérésből határozta meg, kiindulván dákoson a rendező pályaudvaron levő katonai magassági jegyből. Ilyen elsőrendű alappontok Dévénytől Zimonyig a folyam mindkét partján, ellenben Zimonytől Báziásig illetve Orsováig, csupán a balparton vannak. A báziás-orsovai folyamszakaszon magassági pontokul szolgálnak a mi ózdiunkra is azok a fixpontok, melyeknek magasságát az Aldunai-Vaskapu-szabályozó miivezetőség 1890-ben végrehajtott mag asságmőrés3sel határozta meg. Ehhez a méréshez Bázi- ásnál csatlakozott a vizrajzi magasságmérés s e két mérés között ott mutatkozó különbözettel az aldunai fixpontok magassága, a vizrajzi magasságmérés alapsikjára lett redukálva. tóegállapittatott továbbá a dunai magasságmérés alkalmával, > hogy a katonai magasságmérés és a vizrajzi magasságmérés között oly csekély a különbség /maximum 55 mn/, hogy gy korlati szempontból bátran figyelmen kivül hagyhatjuk ás mind a katonai magasságjegyek kottái, mind a vizrajzi alappontok kotrói, bármely műszaki feladat megoldásához mint közös alap- sikra vonatkozó Adria fölöt1 i magasságok egyaránt használhatók. A folyam teljes hidrograflai felvételének feltüntetésére, még a kérsz tszelvény: rajzokat is kellett volna csatolni, ezek közlését azonban költség kímélés szempontjából mellőzhetonek v'ltük annál inkább, mert azok részletes ismerete csak különleges tanulmányhoz és a hivatalok tervezéseinek megbirálásé- hoz szükséges. De hogy ebben a tekintetben legalább tájékoztató ismeretet nyújtsunk, közöljük a folyam dévény-budapesti szakaszának egynéhány jellemző keresztszelvényére vonatkozó közvetlen méréssel megállapított főbb vizrajzi adatokat.
