A Duna helyszínrajza 1899-1908
A m. kir földmivelésügyi minister kiadványai
3 Ezt, követte 1907. évben az I. dévény-budapestl folyamszakasz 5000-es mértékű helyszinrajz sokszorositványainak kiadása: 106 rajzlap, egy lapmutató és jelmagyarázó lappal és mellékletül szintén külön füzetben a háromszögpontokra vonatkozó adatok. Jelen kiadmányunkkal a Duna dévény-budapesti folyamszakaszának helyszinrajzi állapotáról és vízrajzi viszonyairól egységes műszaki műveletet bocsátunk a közönség használatára, a mely 23 rajzlapon tartalmazza 1:25 000 mértékben a helyszin- rajzot és egy jelmagyarázó lapot, és 12 rajzlapban 1:50 000 hosszanti és 1:200 magassági mértékben © folyamszakasz részletes hosszanti szelvényét 3 hozzávaló jelmagyarázó lapot. A helyszinrajz közelebbi fölvilágositásra nem szorul. A hosszanti szelvény könnyebu érthetősége és használhatása végett azonban lét dologra: úgy mint a szerkesztésnél követett eljárásra és a magassági adatokra nézve a következőket kell megérni it énünk. A hosszanti szelvény szerkesztését illetőleg tudni való, hogy az egy kiegyenesitett vagy amint mondani szoktuk kinyújtott siku rajz, melyhez vetitó sikul a meder középvonalának egyenesei és szabályos körivei alkotta függőleges görbe felület vétetett alapul. Erre rá merőlegesen vetítettük az 5000-es mértékű helyszinrajzban előzetesen meghatározott mJniazokat a pontokat, amelyeket éppen a hosszanti szelvényben feltüntettünk. Ez a vetito felület a rája vetített pontokkal kiegyenesítve adta meg a hosszanti szelvényrajzot, melynek "folytonos távolság" rovata a folyam hosszát az átvágások i- rányában és a meder középvonalában mérve tünteti föl: A kilométer beosztás kezdőpontja a budapesti lánczhid tengelyében van. A hosszanti szelvény rajzlapjain többek közt az ármentesitő társulatok neve is látható: j. p. illetőleg b. p. jelzéssel a szerint, amint a társulati ártér a folyam jobb- vagy balpart jén terül el.
