A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
3 lókról elnevezett számnélküli I-ső és Il-od rendii pontjai /például csikóskert KF kő és ásványgula/ Ó3 a számozott IV-ed rendű pontjai /pl* 678. K* F. ko/ szolgáltak; valmint a Vásárhelyi-féle alappontok is, melyek jelen táblázatban A* P,- vel jelölvék. Ebből az országos alapponthálózatból határoztuk meg s szükség szerint kisebb nagyobb közökben egyenlitettük ki a vizrajzi osztály által elhelyezett háromszögpontokat* Ezek a pontok háromfélék* Először a Budapesttől mint 0 pontból fölfelé folytatólagosan számozott nyilvántartási keresztszelvények megjelölésére szolgáló s mindkét parton elhelyezett nyilvántartó keresztszelvény-kövek, melyek V. 0* betűvel és a keresztszelvény számával vannak ellátva /lásd az 1, és 2. ábrát/. Másodszor beháromszögeltük a vizrajzi osztály által korábban teljesített dunai magasságmérés alkalmával Dévénytől lefelé, a folyam nindkét partján elhelyezett s folytatólagos számmal biró elsőrendű magassági alappontokat. Ezek /5. oldal:/ kétfélék: Kő fixpontok tetején bronzgombbal V. 0* és F, P* betűkkel és sorszámmal jelölve /lásd a 3. és 4. ábrát/; és szilárd épületekbe befalazott bronztáblás magasságijegyek /lásd az 5-ik ábrát/ Harmadszor meghatároztuk csupán a részletes f ölméréshez háromszöghálózatot megállapító H* P, jelű köveket, melyek a folyam mindkét partján körülbelül a folyam szélességének megfelelő távolságokban vannak elhelyezve /lásd a 6,.és 7* ábrát/* S végül a háromszögelés végrehajtása alkalmával állandó jellegükre való tekintetből meghatároztuk a folyam kilométerköveit, valamint a dévény-dunaradványi folyamszakasz szabályozása alkalmával a folyam mindkét partján elhelyezett s alappontokul szolgáló betontömböket, továbbá kőkereszteket, kastélyok kupoláit, birtokhatárköveket stb. /6, oldal:/
