A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
3 o a folyam hosszát az átvágások Irányában és a meder középvonalában mérve tünteti föl: A kilométer-beosztás nullpontba Budapesten a lánczhid tengelye, A hosszszelvény rajzlapjain többek közt az armentesito társulatok neve is látható: ,j, p>. illetőleg b, p, jelzéssel asssee- rint, aroAmnt a társulati ártér a folyam jobb vagy balpartjún terű? el, A mi a hosszszelvény maga33ági adatait illeti, ezek a Duna mentén elhelyezett elsőrendű alappontokra vonatkoznak, melyek tengerszin fölötti magasságát a m. kir, országos vizépitési igazgatóság vízrajzi osztálya az 1894-1895* években végrehajtott magasságméréssel határozta meg, kiindulván Rákoson a rendező pályaudvaron lévő katonai magassági jegyből. Ilyen elsőrendű alappontok Dévénytől Zimonyig a folyam mindkét partján, ellenben Zimonytól Báziásig illetve Orsováig csupán a balparton vannak, A báziás-orsoval folyamszakaszon magassági pontokul szolgálnak a mi ózdiunkra is azok a fixpontok mrlyeknek magasságát 91 volt aldunai Vaskapuszabályozási müvezetőség 1890-ben végrehajtott magassógmérésssei határozta meg. Ehhez a méréshez Báziásnel csatlakozott a vizrajzi magaséágmérés, s e két mérés között ott mutatkozó különbözettél az aldunai fixpontok magassága a vizrajzi mérés alapsíkjára lett rddukálva. kegállapittatott továboá,a dunai magasságmérés alkalmával, hogy a katonai magasságmérés és a vizrajzi magasságmérés között oly csekély a különbség,/maximum 55 mm,/, hogy ettől gyakorlati sz> mpontból bátran eltekinthetünk s mind a katonai magasság* gyek kottái, mind a vizrajzi alg^spengok kottái bármely műszaki feladat megoldásához, mint közös alapúikra vo-
