A Duna helyszínrajza 1899-1908
Erdős Ferencz: A Duna legújabb térképe
3 lökről elnevezett számnélküli I~ső és Il-od rendű pontjai /például csikóskert KF kő ós ásvónygula/ és a számozott IV-ed rendű pontjai /pl, 678. k. F, kő/ szolgáltak; valmint a Vá- sárhelyi-féle alappontok is, raelyrk jelen táblázatban A, P.- vei jelölvék. Ebből az országos alapponthálózatból határoztuk meg s szükség szerint kisebb nagyobb közökben egyenlítettük ki a vízrajzi osztály által elhelyezett háromszögpont©kát• Ezek a pontok háromfélék; Először a Budapesttől mint 0 pontból fölfelé folytatólagosan számozott nyilvántartási keresztszelvények megjelölésére szolgáló s mindkét parton elhelyezett nyilvántartó keresztszel vény-kövek, melyek V. 0, betűvel és a keresztszelvény számával vannak ellátva /lásd az 1, és 2. ábrát/. Másodszor beháromszögeltük a vízrajzi osztály által korábban teljesített dunai magasságmérés alkalmával Dévénytől lefelé, a folyam nindkét partján elhelyezett s folytatólagos számmal biró elsőrendű magassági alappontokat. Ezek /5. oldal:/ kétfélék: Kőfixpont ok tetején bronzgombbal V. 0. és F, P. betűkkel és sorszámmal jelölve /lásd a 3. és 4. ábrát/; és szilárd épületekbe befalazott bronztáblás magasságijegyek /lásd az 5-ik ábrát/ Harmadszor meghatároztuk csupán a részletes fnölméréshez háromszöghálózatot megállapító H. P. jelű köveket, melyek a folyam mindkét partján körülbelül a folyam szélességének megfelelő távolságokban vannak elhelyezve /lásd a 6. és 7. ábrát/. S végül a háromszögelés végrehajtása alkalmával állandó jellegükre való tekintetből meghatároztuk a folyam kilométerköveit, valamint a dévény-dunaradványi folyamszakasz szabályozása alkalmával a folyam mindkét partján elhelyezett s alappontokul szolgáló betontömböket, továbbá kőkereszteket, kastélyok kupoláit, birtokhatárköveket stb. /6. oldal:/
