Puskás Tamás (szerk.): Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről - Tanulmányok és kutatási eredmények 10. (Budapest, 1961)

I. fejezet. Vízállás adatok

körülményeknek lehetnek eredői, és nem jnindenkor jellemzőek a vízfolyás életére.

A folyókat nemcsak a rendkivüli vizbőség duzzaszthatja meg. Megemelkedhet a vizszinük a jég levonulása alkalmával is, amikor az összetorlódó jégtáblák ki- sebb-nagyobb mértékben eldugaszolják a medret. Ezért megkülönböztetjük a jég nélküli és a jég okozta maximumot. Az utóbbi teimészetesen csak akkor érdekes, ha magasabb a jégnélkülinél. És mivel a jégtorlaszok alatt —a lefolyás utjának átmeneti elzáródása miatt — rövid időre igen mélyre süllyedhet a viz szine,— esetleg sokkal mélyebbre, mint a hosszantartó aszályt követő természetes kisviz idején — szükség esetén a jeges minimumokat is külön jelezzük.

A vizrajzi gyakorlatban használatos betüszimbolumokkal való jelöléseink az alábbiak:

[LOT] az észlelés kezdete óta előfordult legnagyobb jeges árviz,

LNV az észlelés kezdete óta előfordult legnagyobb jég nélküli árviz,

LKV az észlelés kezdete óta előfordult legkisebb kisviz,

iLKVl az észlelés kezdete óta előfordult legkisebb jégokozta kisviz.

A folyó élete, a mederszabályozás stb. jelentősen megváltoztathatja a lefo- lyási viszonyokat. Azokat a régebben észlelt szélsőséges vízállásokat, amelyeknek előfordulása a vízfolyás /vizgyüjtő/ jelenlegi állapotában már nem várható, a táblázat összeállításánál figyelmen kivül hagytuk.

Ha a vizmérce nullpontjának magassága megváltozott /pl. a mérce kisebb távolságon belüli áthelyezése miatt vagy mércesüllyesztés miatt, amire azért kerül néha sor, hogy elkerüljük a negativ vizállás-leolvasásokat/, természetes, hogy rrom lehet a változás előtt észlelt vízállásokat a változás utáni vízállásokkal minden fenntartás nélkül összehasonlítani, s a jellemző értékeket kikert-sni. A régi vízállásokat először a nullpont változásának megfelelően a mai állapotra át kell számítani. A táblázat összeállításánál az ilyen változásokat figyelembe vettük.

Sajnos előfordulnak olyan zavaró körülmények is, amelyek meghamisítják a természetes vízjárást tükröző vízállásokat, de amelyeket nehezen vagy egyáltalában nem vehetünk figyelembe. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyási akadályok /pl.hidprovizóriumok duzzasztása/, a vízkivételek okozta kisviz, vízátvezetés vagy emelkedés, ártér begétolás stb. Úgyszintén duzzasztó hatást okozhat —különösen kisebb vízfolyásainknál— az elburjánzott növényzet is.

c./ Vizállásad.atok

A 2. táblázat áttekintő adatain kivül, az országos vizmércehálózat állomásai közül kiválasztottunk 47-et, és ezek vizállásadatairól részletesebb tájékoztatást nyújtottunk. A kiválasztott állomások azok a legjelentősebb vizállásészlelő helyeink, amelyek ismeretében már némi képet alkothatunk magunknak felszíni vizeink vízjárásáról. Törekedtünk minden olyan állomást bevonni a feldolgozásba, a- melyről részletes vizhozam, vizhőfok, jég adatokat is közlünk /3. táblázat/.

Az egyes észlelő állomásokra e táblázatban is megadjuk a vizmérce null.- pontjának magasságát a jobb áttekinthetőség érdekében.

A szélsőséges vízállások nagyságrendben való felsorolásánál három rész - ben adunk összefoglaló áttekintést. Az első rész az észlelés kezdete óta előfordult legmagasabb vízállásokról, a második rész a legkisebb vízállásokról tájékoztat, mig a harmadik rész a legkisebb havi középvizállások adatait tartalmazza.

A havi és évi jellemző vízállások cimszó alatt már csak egy röridebb idő-16-