Puskás Tamás (szerk.): Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről - Tanulmányok és kutatási eredmények 10. (Budapest, 1961)

Bevezetés

Könnyen belátható tehát, hogy a vízrajzi megfigyeléseket nem elég az igények felmerülésekor megkezdeni.Ez elkésett, hibás próbálkozás lenne * az adathiány viszont súlyos hibákat eredményezhet,A helyes és leggazdaságosabb megoldás az állandó jellegű országos megfigyelőhálózat fenntartása, a Hosszú idő óta gyűjtött és értékelt adathalmaz áttekinthető nyilvántartása, valamint ezen adatoknak rendszeres közreadása. Ezen az országos alaphálózaton kivűl a konkrét igények jelentkezésekor célszerű tanulmányi jelleggel - rendszerint 5-lo évi időtartamra - kiegészitő állomásokat létesíteni, amelyek az igény jelentkezési helyének közvetlen környezetében nyújtanak megfigyelési adatokat. Az országos alaphálózat adatainak e rövid idősor adataival való összehasonlítása szükségszerű természeti összefüggéseket tár fel. Ezek ismeretében most már nagyobb tájékozottsággal foghatunk a kérdések megoldásához.

Az első mérések a medrek és a vizjárta területek térképezésére, továbbá a vizállásváltozások megfigyelésére irányultak, majd a hajózás és a jeges árvizek elleni védekezés céljaira megindult a jégviszonyok észlelése. A többnyire adott feladatokra irányuló, szórványos méréseket nem tekintve, a rendszeres és kiterjedt vizhőfokmérést 1946-48-ban, a vízhozam- és hordalékmérést 1949-52-ben, a kémiai és bakteriológiai adatok mérése 1955-56-ban, az erózió mérése 1957-ben, a párolgásmérés 1958-59-ben indult meg.

A részletes mérési eredmények a vízrajzi kiadványokban, elsősorban a Vízrajzi Évkönyvekben időről-időre megjelennek, vagy a Vízrajzi Adattárban hozzáférhetők. A gyakorlat rendszerint nem magukat a részletes mérési eredményeket igényli, hanem a sokéves adatsorok alapján különböző szempontokból leronható következtetéseket, jellemző adatokat vagy törvényszerűségeket.Ennek okából állítottuk össze ezt az adatgyűjteményt, amely a felszíni vizeknek - a kémiai tulajdonságokon kívül - jelenleg mért valamennyi tulajdonságára kiterjed: a leginkább keresett vízállásáé vízhozam adatokon kivűl áttekintést ad a vizhőmérsékleti,jégjárási, hordalékos- sági, eróziós és párolgási adatokról is. A különböző jellegű adatokat lényegében egymástól függetlenül tárgyaljuk. Az adatanyag tulajdonképpeni-szintézise ebből a gyűjteményből kiindulva, a Magyarország hidrográfiájáról készülő kiadványban várható.

A jellemző és leginkább keresett adatokat elsősorban a vízrajzi állomásokra adtuk meg, de néhány jellemző értéket jelentősebb vízfolyásaink teljes hossza mentén, hossz-szelvényszerüen is bemutatunk. Az eróziós adatok természetszerűleg e- gyes vízgyűjtőterületekre vonatkoznak.Az adatanyagot négy fejezetre osztva,megle - hetősen részletes táblázatokban foglaltuk össze. Ezekből a vízgazdálkodás szempontjából lényeges adatok kiolvashatók. Az egyes fejezetek szövegrészében tehát tulajdonképpen csak a táblázatok használatéval kapcsolatos megjegyzésekre kellett szorítkoznunk. Az egyszerűbb kezelhetőség és könnyebb áttekinthetőség érdekében az ország területét 11 részterületre bontottuk és valamennyi táblázat anyagát e szerint tagoltuk. A részterületeken belül az állomások sorrendje vizrajzl sorrend.

Az adatgyűjtemény használatát a kiadványhoz csatolt térképes és táblázatos mutató hivatott megkönnyíteni.- 11 -