Puskás Tamás (szerk.): Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről - Tanulmányok és kutatási eredmények 10. (Budapest, 1961)
Előszó
ELŐSZŐ A népgazdasági célok megvalósítására irányuló vízgazdálkodás korszerűségének egyik legfontosabb feltételezz, hogy korszerűek legyenek a gazdálkodás tárgyára, a vízkészletre vonatkozó i^rne rété ink. A mennyiségileg és minőségileg helyről-hely- re változó és az időben is ingadozó vízkészlet megismerésének alapja a megfigyelés ill. mérés. Magyarország vizeinek módszeres megismerése a Vízgazdálkodási' Tudományos Kutató Intézet elsőrendű feladata. Hazánkban mintegy 15o évvel ezelőtt, a vízrendezési munkák megindulásához kapcsolódva kezdődtek meg a céltudatos mérések, akkoriban a nagy folyók vízállására korlátozódva, majd a vizimunkálatok előrehaladásával fokozatosan kiterjedtek a kisebb folyókra és a jelentékenyebb állóvizekre, a vizek egyéb jellemzőire, továbbá a felszín alatti vizekre is. A múlt század európai hirü eredményeit követően több évtizeden át a szerteágazó mérési munka általában merev és széteső volt, elszakadt a vizgazdálkodási gyakorlattól. A felszabadulás után, a gazdasági és társadalmi megújulás nyitotta távlatok nyomán, az egységen vízügyi szervezet é3 az Intézet megalakulását követően indult meg annak a korszerű szemléletnek a kifejlődése, amely a mérési, és a most már vele együttjáró kutatási munkák ágazatait, mint a vízkészlet és a vele való gazdálkodási lehetőségek megismerésének különböző oldalait, a vízgazdálkodási gyakorlattal és egymással való összefüggésében tekinti. Első nagy eredménye vízkészletünk átfogó mennyiségi és minőségi számbavétele volt, amelynek anyagát a "Magyarország vízkészlete" <;. kiadvány kötetei tartalmazzák: I. Mennyiségi számbavétel /1954/, II. Vízfolyásaink minőségi számbavétele /1957/, III. Víztározást lehetőségek /1958/, IV. Minőségi számbavétel. Felszín alatti vizek /1959/. Ezt a kezdő lépést követni'e kell az újabb és újabb vizgazdálkodási problémák követelte megbízhatóbb, részletesebb és teljesebb vizsgálatoknak ill. méréseknek, feltárásoknak.Újabb átfogó munkára egyelőre nem törekedtünk. A soronkövet- kező feladat a vízkészlet különböző oldalaira vonatkozó adatok kimunkálása. E gondolatok jegyében jelent meg a közelmúltban "Az országos forrásnyilvántartás" cimü kiadvány /Tanulmányok és Kutatási Eredmények 7. szám. VITUKI, 1961/, és adjuk most közre a Magyarország felszíni vizeiről összeállított adatgyűjteményt, amely elsősorban a f. évben megindult Területi Vizgazdálkodási Kerettervek készítéséhez kíván alapadatokat szolgáltatni. Mig a "Magyarország yizkészlete I. Mennyiségi számbavétel" című kiadvány a felszini vizeknek kizárólag mennyiségével foglalkozott, ós 34 állomásról közölt 12 évi részletes, 116 szelvényről pedig jellemző vizhozamadatokat, továbbá tartalmazta 7 vízfolyás hidrológiai hossz-szelvényét, ez a mü magában foglalja 47 szelvény- 7 -
