Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

négyváltozós hossz-szelvény P = 1, 3, 10 és 50%-os meghaladási valószínűségekhez tartozó NQ(P) árvizek vonalait is a vízhozam-nyilvántartó állomások adataiból számított árvízi elméleti valószínűségi eloszlásfüggvényekből vett értékek alapján szerkesztjük meg. A hossz-szelvényen a vízmérce szelvényében az elméleti valószínűségi él- oszlásfuggvény NQ(P) adatait rakjuk fel és ezen adatok három számjegy pontosságú számértékeit kiemelt módon írjuk ki. A vízmérce szelvények eloszlásfüggvényei alapján e szelvények mindegyikére kiszámítjuk a Csermák féle

r(p) = —6.85 v ’ NQ(P = 3%)

szorzótényezőket. Ezeket egymással és az eredeti Csermák féle értékekkel összevetve becsülhető meg vízfolyás tetszőleges L szelvényében a P meghaladási valószínűségű árvízhozam a már megrajzolt 3%-os árvízhozamok hossz-szelvényéről leolvasott NQ(p = 3%, L) érték alapján. így tehát a 6.84 vonalsereg egyértelműen megszerkeszthető.

Az árvízhozamok vízfolyás menti alakulását azonban még hegy- és dombvidéki patakok esetében sem kizárólag a felszíni lefolyás szabályozza. A szélesebb de elég nagy esésű völgyekben szétterülő árhullámok a patakszakaszok mentén is ellapulnak. A kisesésű hullámtereken pedig az egymást követő, stacionárius ciklon csapadékaiból származó árhullámok szuperpónálódhatnak. A nagyobb esésű völgyeken belüli ellapu- lás mértékét Benson és Csermák az esésviszonyok, völgyszélességek számszerű mutatóinak az árvízhozamok becslésére szolgáló empirikus képletekbe való bevonásával vette figyelembe.

A vízmércék adatai alapján, a Bergmann, vagy a hazai módszerekkel meghatározott árhullámokra az árvízcsökkentő tározók Juhász-Sorrensen féle grafoanalitikus módszerének az 5.2.1.6.2.1 szakaszban bemutatott Virág féle invertálásával a patakmedrek, völgyek árvíz-transzformációja numerikusán, pontosan követhető. Az így szerkesztett árvízi hidrológiai hossz-szelvények szerkesztése során tehát a patakról rendelkezésre álló összes vízrajzi és földrajzi információt felhasználjuk és így ezen hossz-szelvények nem földrajzi becslések eredményei.

6.3.3.2.2. Hazai eredetű kisvízfolyásaink vízkészletét jellemző hidrológiai hosszszelvények és megszerkesztésük

A hasznosítható vízkészletek a természetes vízhozamok pillanatnyi értékével azonosak. A teljes lefolyó vízmennyiségek nyilvánvalóan csak tározókból hasznosíthatók. Közvetlen a vízfolyásból kiemelhető vízkészletet a vízkivételi mű kapacitását megszabó vízigények és a természetes vízhozamok folyamatának a valószínűség-elméleti elemzésével lehet jellemezni.

A hasznosítható vízkészletek jellemzésénél tehát előbb a teljes vízszállítás numerikus jellemzését és ezen értékek vízfolyás hossza menti alakulását tárgyaljuk, majd ezt követően a vízigények és vízhozam idősorok vízfolyás hossza menti elemzésének módszereit részletezzük.

95